Legfrissebb képek

Legfrissebb kommentek

  • Rojik-Hegedüs Enikő Várjuk a jó híreket!...
    2013-11-03 07:55:40 (Hétfői kontroll vizsgálat)
  • Rojik-Hegedüs Enikő Ildi, ezt olvasni is szörnyű. Remélem, végleg túl ...
    2013-10-31 18:49:30 (Kórházban)
  • Rojik-Hegedüs Enikő A legnehezén már túl vagytok, a betegségek meg csa...
  • Rojik-Hegedüs Enikő Ildi, ez a hiszti neked szól. Az óvónéinik nem fog...
    2013-08-11 15:06:28 (Hiszti a köbön)
  • Rojik-Hegedüs Enikő Nem tudom, hol szedtétek össze a vírusos torokgyul...
    2013-08-08 07:43:49 (Nyári szabadság)

Hozzáférés

rss  RSS hírcsatorna
Az RSS hírcsatorna kizárólag a nyilvános blogbejegyzéseket tartalmazza!

Jog: Látogató

BLOG - BEJEGYZÉSEK LISTÁJA

Szűrés: 2010 június

Útibeszámoló ( Csak nektek csajok )

1. nap: 

Reggel a még maradék holmik gyors pakolása után, reggelizés Zsomborral, és irány a Balaton. Természetesen Pesten dugó. 8-kor indultunk, de 1/4 10-kor még mindig a pesti dugóban ültünk. Zsombor egyre nyűgösebb volt, egyre nehezebben tűrte az ülésben, bekötve az utat. Majd elalszik gondoltuk mi, dehát Zsombi nem aludt. Kormi elől hisztizett, Zsombor meg hátul, nekem meg elől az agyam már majdnem kiugrott a folyamatos hangzavarban. Végre 1/2 11 körül megérkeztünk Balatonfenyvesre, ahol rajtunk kívül még senki nem volt a nyaralóban. Gyors tízórai és bepakolás után megpróbáltuk Zsombort elaltatni, aki egész úton nem volt hajlandó lehunyni a szemeit, gondoltuk, Ő is csak izgul a kiruccanásunk miatt. Majd gyermek kézben aludt, letéve az ágyra üvöltött. Mondom apának add ide majd én elaltatom, sikerült is, de szegénykém attól félt, hogy itt hagyjuk ezen az ismeretlen helyen, úgy, hogy úgy volt hajlandó elaludni, hogy rajtam feküdt. Kb 1 órán keresztül aludt így, én már sem a lábaimat sem pedig a derekamat nem éreztem. Végül közel 2 órát sikerült aludni, kipihenve az út megpróbáltatásait. Délután ébredés után kaja, majd elindultunk felfedezni a környéket, gondolván arra, hogy még az első két napon olyan helyekre megyünk ami közel van Fenyveshez, hogy Zsombor is és Kormos is szokja az új környezetet. Aztán irány a Balatonpart, ahol úgy fújt a szél, hogy nem igazán lehetett pár percnél tovább maradni, így elindultunk felfedező körutat tenni. Délután homokoztunk, kutyát sétáltattunk, hintáztunk ismerkedtünk a nyaraló területén található játékokkal. Este időben fürödtünk és készülődtünk fekvéshez, az alvás is elég jól sikerült annak ellenére, hogy Zsombi köztünk aludt. Azt mondhatom, hogy az első nap az úton átélt nehézségek után elég jól sikerült, a lényeg az, hogy úgy látom, hogy Zsombor nagyon jól érzi magát. Hiányzott már neki, hogy egy kicsit együtt legyünk hármasban.

2. nap:

Ébredés és reggeli után elmentünk Fonyódra bevásárolni és a bevásárlást követően meglátogattuk a fonyódi mólót és a cölöpvárat. A fonyódi móló a Balaton leghosszabb mólója, 464 m hosszú. Zsombi végig apa nyakában ült, mert féltünk, hogy, nehogy elszaladjon és belepottyanjon a vízbe. Illetve a mólón való sétálgatás közben megnéztük a 4. napi úticélunkkal kapcsolatos lehetőségeket is. A cölöpvár a Fácános-erődben található a Gulio Turco olasz származású császári hadmérnök tervei szerint épült egykori cölöpvár nyomait, a sáncok, vizesárkok maradványait láthattuk, illetve a két focipálya nagyságú vár helyén gyerekeknek játszótér van kiépítve amit ki is használtunk. Délután gyors uzsonna és alvás után irány a balatonfenyvesi kisvasút, amely szintén a szállásunktól nem messze található, így Zsombi életében először vonaton is ülhetett. Bár a vonatút nem volt túl érdekes, de Zsombor annyira élvezte, pláne az odavezető utat, igaz a vissza úton sem volt semmi gond, csak gondolom, hogy a közel egy órás vonatozás alatt kicsit elfáradt.

 

3. nap:

Mivel a harmadik itt töltött napunk sem bővelkedett 30 fokos melegben és napsütésben, sőt esett is, így úgy gondoltuk, hogy itt az idő, hogy meglátogassuk a keszthelyi Festetics kastélyt. A délelőttöt a szálláson töltöttük, majd a két órás kaja után irány Keszthely. A Kastély nagyon szép nagyon nagy, gyönyörű az előkertje illetve az udvarán lévő kert is. A kiállítások hasonlóak voltak mint Gödöllőn, de amit megállapítottam, hogy abszolult nem családbarát sem a személyzet, sem pedig a Kastély. A babakocsit már kapásból az ajtóból vissza kellett vinni a kocsiba, és az sem volt mindegy, hogy Zsombort, hogy fogtuk a kezünkben mindez nem olcsó belépőjegy árak mellett. A legszebb és legérdekesebb rész az a könyvtár volt, ahol már a 17. századból találhatóak könyvek, és 7 generáción keresztül még a mai napig is bővül a könyv gyűjtemény. Beszélgettünk az ott lévő alkalmazottakkal, akik azt mondták, hogy szigorúan tiltva van, hogy a könyvekhez nyúljanak, mert az állásukba kerülhet. Két kiállítás volt látható, az egyik korabeli festmények, ruhák, szobrok, a másik viszont a balatoni festménykiállítás volt, ahol elég érdekes festményeket is felfedeztünk. Zsombor egész végig nagyon ügyesen viselkedett, amikor az utolsó festményhez értünk és megpillantotta a kijáratot elkezdett tapsolni. :)

 

4. nap:

Szikrázó napsütés 28 fok. Kell ennél jobb idő egy badacsonyi hajókiránduláshoz?! Reggeli és össze készülés után irány a fonyódi kikötő. Az út oda fele erősen szeles volt, először a fedélzeten utaztunk, de miután úgy fújt a szél, hogy pulóvert kellett húzni, azt tanácsoltam a fiúknak, hogy üljünk be a fedett részbe. Zsombor ismételten jól érezte magát, nézegette, ahogy más gyerekek rosszalkodtak kint és bent. Megérkezés után rövid sétát tettünk Badacsonyban, majd irány vissza fele Fonyódra szintén hajón. Az út vissza fele már nagyon napsütéses és szép volt, így végig kint tudtunk utazni a fedetlen részen. Aztán megérkeztünk a szállásra, ahol kaja után Zsombor nagyot szunyizott majd ébredés után Siófok látványosságait néztük meg. Elmentünk a felújítás alatt álló víztoronyhoz, amit azt hittünk, hogy meg is tudunk mászni, de sajnos még mindig körbe van kerítve, úgy tűnt, hogy késnek a befejező munkálatok. Aztán a centrumban sétáltunk egy keveset és készítettünk néhány fotót. Végezetül kimentünk a Kikötőbe, mivel azt javasolták, hogy azt érdemes mindenképpen megnézni. Ott is eltöltöttünk kb 1 órát, de a délutáni alvás miatt aztán indulnunk kellett a szállásra.

 

5. nap:

Az ötödik ragyogó napsütéses napra ( bár az éjszaka nagyon borús, szeles volt ) jutott a sümegi Vár látogatása. A Vár Sümegen található egy fesőien szép környéken, körben erdőkkel és gyönyörű kilátással. Reggel rögtön reggeli és összekészülés után, indultunk Sümegre mivel az út kb 1 óra hosszás volt, tervbevéve azt, hogy Zsombor az utat végig alussza, és így is lett. 11 magasságában érkeztünk meg, gyors uzsonna után bele vetettük magunkat a forgatagba. Az összes kirándulás közül ez a kirándulás volt a favorit. A várban háromszor egy nap lovagi játék bemutató van, amit sajnos nem láttunk, viszont éppen belecsöppentünk egy középkori tánc és íjász bemutatóba, ami Zsombinak annyira tetszett, hogy többször meg is tapsolta. Aztán körbe mentünk a várban, ahol különböző múzeumok, pénzverő, ókori nyomda, és még egy kürtös kalács sütő is volt. Anya a pénzverőben emlék érmét készített amelynek egyik oldalán a sümegi Vár másik oldalán pedig Szent István van. Az ókori nyomdában viszont megleptük magunkat egy viasz pecséttel lepecsételt ókori tekerccsel, amely a házastársak imáját tartalmazza, amit úgy gondolok, hogy a stesszes, hétköznapokon nem árt néha elolvasnunk. Később betértünk a kürtös kalács sütőbe, ahol egy nagyon finom helyben készített fahéjas kalácsot vettünk és el is fogyasztottunk. Zsombi úgy falta a kalácsot, mint aki még soha nem evett. Kifelé jövet a várból lehetőség volt betérni az állatsimogatóba. Zsombi olyan érdeklődően nézte az igazán nagy termetűre megnőtt lovakat, hogy alig lehetett elhozni onnan. Szívünk szerint egész estig maradtunk volna, de sajnos kisgyerekkel közel 30 fokban ez nem igazán kivitelezhető.

 

6. nap:

Búcsú a Balatontól! Arra döntöttünk, hogy mielőtt el kell, hogy hagyjuk a szállást a  szokásos dolgaink után nagyjából összepakoltunk, ettünk, Zsombi aludt és elmentünk elbúcsúzni a Balatontól. Átmentünk Fonyódra, mert valahogy ott a Balatonpart sokkal barátságosabbnak tűnt, mint a nyaralóban a stég mellett. Viszonylag sokan bemerészkedtek már a nem túl meleg vízbe, mi Zsomborral csak a kezeinket mostuk meg. Annak ellenére, hogy csak a Kikötőben járkáltunk elég gyorsan eltelt az idő és Zsombor megint nagyon jól érezte magát. Aztán eljött a haza indulás ideje is. Úgy indultunk, hogy Zsombor az utat végig aludhassa, de sajnos tankolnunk kellett így ő is felébredt és aztán Kecskeméttől egész Szarvasig sírt. Nagyon meleg volt a kocsiban sajnos a légkonditól meg féltünk, hogy megfázik. Végül is elmondhatom, hogy nagyon jól telt a nyaralásunk, Zsombor nagyon jól vizsgázott így megállapítottuk apával, hogy legközelebb is eljöhet velünk... :)))

 

message 1 hozzászólás Hozzászólok »

Iszonyatos tempóban folyt a nyaralásunk előkészülete ezen a héten. Zsombor csak annyit vett észre az egészből, hogy a konyhában és nappaliban egyre nagyobbra nőttek az elpakolatlan kupac mennyiségek. Reméljük, hogy jó időnk lesz. :)

Zsombor és Kormi között igazi barátság szövődött. Olyan aranyosak együtt. Zsombi alig nyitja ki a kis szemeit reggel máris rohan megnézni, hogy a barátja felébredt-e. Ügyesen sétáltatja Kormit pórázon, homokoznak együtt, vagy éppen csak ölelgetik egymást. Mostanában arra kapott Zsombor, hogy bele akar ülni a kutyus kosarába, de nemhogy csak ülni akar, hanem hasalni. Olyan lendülettel dobja magát bele a kosárba, hogy alig tudjuk kikapni őt onnan.

A majd én autóba szoktatom a gyereket című próbálkozásom úgy néz ki, hogy kudarcba fulladt. Annyira sikerült ez a művelet, hogy Zsombi már néha ki sem akar szállni a kocsiból. A cél az az volt, hogy ne féljen és írtózzon úgy a kocsitól mint az apukája, de úgy látom, hogy átestünk a ló túloldalára. Túl jól sikerült az elképzelés.

Zsombi újból elkezdett puszilkodni, de ez a puszilkodás teljesen más mint az eddigiek. A puszi az úgy néz ki, hogy beharapja az alsó vagy felső szám szélét és megharapja. Reszkessetek lányok.... :)

Új dolgot tanultunk a héten Zsombi megmutatja az állatokat a könyvben. Pl.: hol van a csiga?, hol van a lepke stb.

Egyre többször utánozza és kimondja azokat a szavakat amiket tőlünk hall. Olyan sokszor írtam már, hogy miket mondd, hogy talán már össze sem tudnám szedni. De azért teszek egy próbát: anya, köszi, nem kér, nem kell, bogár, katica, kocka, pá-pá, köszönöm, kakukk, kukucs, kukte, helyte, te-te....

A hét legaranyosabb húzása az volt, hogy Zsombor rákapott arra, hogy hol ülve, hol pedig négykézláb szopizik, igen még mindig, inkább az esti szopizás az, amikor Zsombi nem tud vagy nem akar elvállni a cicitől, olyan aranyos, amikor mászik négykézláb, hogy bekaphassa a cicit.

A balatoni előkészületek befejeződtek, minden összekészítve, irány a balaton, a cuccokat alig tudtuk belerakni a kocsiba, de sikerült, a terhenyés szamár hozzánk képest.....

Az elmúlt hét újból a fogzásról szólt. Kb 4 fogunk jön egyszerre, de most már remélem, hogy a vége felé járunk. Zsombor elég jól tűri, de azért a napjaira kihat. Látszik az evésén az alvásán és amióta fogzik azóta kicsit hisztisebb is.

Valóban igaz a mondás, hogy a kutya az ember legjobb barátja. Ez a mondás beigazolódni látszik. Annyira odáig van egymásért Kormi és Zsombi, Zsombi és Kormi. Olyan jó látni őket, ahogy szeretgetik egymást. Abszolut nem bántam meg, hogy megvettük Kormost Zsombinak. Reggel mikor Zsombi felkel, az az első, hogy megy és megnézi Kormost. Nyakörvvel sétáltatja, szeretgeti, látszik rajta, hogy nagyon szereti. Kormi pedig úgy szintén.

Pár nap és megyünk a Balatonra nyaralni. Itthon próbáltunk mindent rendbe tenni, hogy ha haza jövünk, akkor ne kelljen ezekkel a dolgokkal foglalkozni. Alig várom, hogy 1 hetet együtt töltsünk anélkül, hogy csörögne a telefon, vagy gép mellé kelljen ülnöm, vagy takarítanom kelljen vagy egyéb más. Remélem, hogy minden egyes helyet megtudunk nézni, amit előzetesen össze szedtem, és azt is remélem, hogy ha nem is fog száz ágra sütni a nap de legalább nem fog minden nap esni az eső.

Ez a hét az előző hetek gyökeres ellentéte volt. Amennyire esett az eső még a múlt héten, most annyira meleg volt. Olyannyira, hogy szinte egész nap idebent kuksoltunk, annyira tűzött a nap, volt, hogy 35 fok felett volt a hőmérő higanyszála. Délutánonként 6 körül tudtunk csak kimenni az udvarra amikor is homokoztunk és fociztunk és élveztük a kintlétet. Egyik délután mikor bejöttünk a kertből Zsombi cipője és zoknija annyira homokos volt, hogy mondtam Ricsinek, hogy húzzuk le mindkettőt, és rázzuk ki az udvaron, és addig had legyen Zsombi mezítláb. Az én drágám ugye még nem járkált mezítláb a nappaliban, amikor elindult a szőnyegen még semmi baj nem volt, de mikor a burkolatra lépett csak úgy kapta föl a kis tappancsát a hideg kőről. Olyan aranyos volt, ahogy el sem tudta képzelni, hogy mi lehet az ami ennyire hideg.

Szokása Zsombinak, hogy a hálószobában matat a zoknis, bugyis, gatyás fiókjainkban. Egyik nap mosom a fogam a fürdőszobába mikor is Zsombi rohan a fején az apa gatyájával, és apa rohanva követi őt motyogva, hogy vedd le a gatyám a fejedről, mert az nem oda való. :)

A legújabb újdonság az, hogy Zsombor elveszi tőlünk a mobiltelefont, a füléhez teszi, hol fejjel lefele, hol fejjel felfele és motyog, mondja, hogy ok, és beszélget a saját kis nyelvén. Majd elindul a nappaliban fogja a kezében a mobilt, közben megy és nyomogatja azt, aztán megint a tarkójához emeli a mobilt és megint elkezd trécselni a telefonba.

A múlt héten délután biciklizni mentünk az utcánkban, Zsombor állandóan leszállt a bicikliről és folyamatosan gugolva szerelte annak kerekét. Féltem, hogy megüti a kezét és ezért elkezdtem fenyegetni és mondtam, hogy fogadjon szót és haladjunk tovább, mire gugolásból felugrott elkezdett a mutató ujjával fenyegetni és mint aki haragosan rámszól elkezdett motyogni.

 A héten újból voltunk a játszótéren. Végre a homokozón kívül más is felkeltette az érdeklődését Zsombinak. Sajnos a libikákón nem tudtam lefotózni, mert apa fogta Zsombort én meg a másik oldalon gyúrtam karizomra.

Beindultak az örlő fogak. Én kis naív mindig azt hiszem, hogy az éppen aktuális fog kibújásánál már nem lehet rosszabb, de az élet mindig megcáfol, hogy lehet. Hát eddig is szenvedtünk a fogak kibújásakor, de most.... Már sem a homeopátia sem pedig más egyéb házi praktika nem segít, csak a nurofen. Annyira fogzunk, hogy a duzzanat az arcunkon kívülről is érződik, gyulladt, és olyan Zsombornak az ínye, mintha hegy és völgy lenne a szájában. Reméljük, hogy ez a sok szenvedés meghozza az eredményét olyan szinten, hogy Zsombor az anyukám fogsorát örökli, akinek a kora ellenére, még minden foga ép és egészséges.

Csütörtök reggel elkérte tőlem a tölcsért, amit mikor megkapott, megköszönt, mondta nekem, hogy köszönöm! Majdnem elájultunk megint apával, hogy megint egy újabb szót kimondott Zsombor. :)

 

A héten sor került a 15 hónapos oltásra. Mi kis naívak azt hittük, hogy Zsombor 1 oltást fog kapni, viszont a tanácsadáson kiderült, hogy 2 az az egy oltás, mivel a Prevenar oltást fel kell frissíteni. Megmutattuk a kulanccsípés helyét a doktornőnek, aki azt mondta, hogy kb 8-11 nap a lappangási idő, úgy, hogy figyeljük nagyon, hogy nem jelenik-e meg a lyme kórra jellemző kokárda szerű piros folt. Eddig nyugodtan állíthatom, hogy semmi változás nincs Zsombi testén. Az injekciót, ahogy szoktuk megint nagyon csúnyán kaptuk meg az ágy túloldláról, be is kékült Zsombor keze azonnal. Apa fogta a lábát én a kis kezeit és a doktornő pedig szúrta a szurit mindkét vállába. Miután megkapta a két oltást, fölvettem a karomba, hogy megnyugtassam és eltolt magától, teljesen megharagudott ránk, hogy aszisztáltunk az injekció beadásában. A másik, hogy picit a fütyink le van tapadva, pedig én minden egyes estén fürdéskor tornáztatom, de most már kicsit jobban fogom, mert nem szeretném, hogy az aszisztens mondása szerint, majd ők megoldjákra kerüljön sor.... Úgy gondolom, hogy ha én vagyok kicsit keményebb az nem fáj annyira, mintha a doktornő egy kézmozdulattal fölszakítja a kis kukinkat.

Csütörtökön úszáson voltunk, mint kiderült már csak vasárnap megyünk ebben a hónapban, mert 1.5 hétig nem lesz úszás, utána pedig mi megyünk nyaralni. :) Zsombor egyre ügyesebben használja a lábait, reméljük, hogy most már jobban odafigyel a feladataira, bár még nagyon pici szerintem ehhez. A vasárnapi úszás is elég jól sikerült, bár ha őszinte akarok lenni, akkor nem annyira mint a csütörtöki. Úgy néz ki, hogy a sok próbálgatás után Zsombi elsajátította a víz kiköpését, amikor az a szájába megy. Még egy dolgot kell vele megtanítani, hogy ne olyan hirtelen mozduljon a vízben, mint, ahogy azt a szárazföldön teszi, mert ekkor el kezd merülni és azt nem nagyon szereti. :)

A héten bővült egy taggal a Balogh-Karácsonyi család. Így most már elmondhatom, hogy 2 gyermekem van. Zsombor annyira ragaszkodott vidéken a kutyákhoz, hogy apával eldöntöttük, hogy Zsombi kap egy kiskutyát. Sikerült is megvennünk egy édes pici fekete szőrcsomót, aki a Kormos-Kormi nevet kapta. Most már ő lesz Zsombi barátja, játszó pajtása. El sem lehet mondani, hogy Zsombi mennyire örült a pici szőrpamacsnak. A fajtája Bichon Havanese, és reméljük, hogy nagyon jól fogja érezni magát nálunk. :)

 

Vasárnap gondoltunk egyet és a jó időt kihasználva elindultunk a közeli játszótérre, persze csak 6 után, amikor már egy kicsit hűvösebb lett. Zsombor a homokozón kívül sem a csúszdát sem a libikókát sem pedig a hintákat nem látta, annyira örült a nagy homokozónak. Olyan édes volt, ahogy gereblyélte, lapátolta a homokot bele a vödörbe, majd kiöntötte és kezdte újra. Azt hiszem, hogy ezt a látogatást hamarosan meg kell, hogy ismételjük.

Zsombor egyre több szót mond. Utánozza amiket mi mondunk és egész nap, reggeltől estig be nem áll a szája. Ma apa születésnapján elmentünk fagyizni, persze a biciklizésből popó cipelés lett. Amikor le akart szállni állandóan a bicikli kerekét piszkálta. Egyszer felemeltem az újjam és elkezdtem fenyegetni, mire Ő szembefordult velem és ő is elkezdett fenyegetni, és úgy motyogot, mintha mérgesen rám szólt volna. Olyan aranyos dolgai vannak egyre huncutabb és egyre értelmesebb.