Legfrissebb képek

Legfrissebb kommentek

  • Rojik-Hegedüs Enikő Várjuk a jó híreket!...
    2013-11-03 07:55:40 (Hétfői kontroll vizsgálat)
  • Rojik-Hegedüs Enikő Ildi, ezt olvasni is szörnyű. Remélem, végleg túl ...
    2013-10-31 18:49:30 (Kórházban)
  • Rojik-Hegedüs Enikő A legnehezén már túl vagytok, a betegségek meg csa...
  • Rojik-Hegedüs Enikő Ildi, ez a hiszti neked szól. Az óvónéinik nem fog...
    2013-08-11 15:06:28 (Hiszti a köbön)
  • Rojik-Hegedüs Enikő Nem tudom, hol szedtétek össze a vírusos torokgyul...
    2013-08-08 07:43:49 (Nyári szabadság)

Hozzáférés

rss  RSS hírcsatorna
Az RSS hírcsatorna kizárólag a nyilvános blogbejegyzéseket tartalmazza!

Jog: Látogató

BLOG - BEJEGYZÉSEK LISTÁJA

Szűrés: 2010 december

Nagyon régen nem írtam már a blogra, úgy, hogy most úgy döntöttem, hogy bepótolom, ami az elmúlt 1,5 hónapban lemaradt.

Újdonság nagyon nincs, talán annyi, hogy megint fogzunk, és emiatt szenvedünk. Megindultak Zsombor nagy örlői hátul.

Az elmúlt időszak ismét leginkább a beszédfejlődéssel telt. Zsombor rengeteg szót mondd utánunk hallás után, legyen az angol vagy magyar szó is. Néha románul is megszólal, mivel azt a zenei csatornát nézi, és egy-egy szót ott is megismétel, amit sajnos mi nem tudunk, hogy mit jelent, de lényeg, hogy azokat is ismételgeti.

Egyre jobban érdeklik a mesék, természetesen erőszakos mesét nem hagyunk, hogy nézzen, de néha fél órákat is leüll, vagy lefekszik és tévézik.

Az idei Mikulást nem nagyon vártuk és szerettük, most már hiába volt a Mikulásnak Apa hangja, Zsombor elpityorodott, és inkább jobbnak tartottuk haza küldeni a Mikit, minthogy Zsombor tovább zokogjon. Elvettük tőle az ajándékot és a nagy csoki mikulást aztán útnak engedtük, mert biztos, hogy rengeteg helyre kellett, hogy még menjen.

Az első hó alkalmával kipróbáltuk idén is a szánkózást. Had ne mondjam, hogy Zsombi rá sem akart űlni a szánkóra, aztán egyszer csak, nagy erőszak árán miután én ráültem a szánkóra, rá szánta magát, hogy ő is felüljön, úgy, hogy később már le sem akart szállni, de sajnos a derekam nem engedett csak két kört megtenni, és aztán már Zsombor sem akart önállóan ülni a szánkón.

A legnagyobb újdonság, hogy végre elkezdett érdeklődni a műanyag motorja iránt. Többször előveszi önállóan ráül és még óvatos tempóban löki magát a lábaival, de nem is bánom, hogy nem megy úgy mint a szélvész, mert akkor állandóan attól rettegnék, hogy össze töri magát.

 

A másik nagyon édes dolog, hogy önállóan eszik, nem szereti és engedi, hogy ha mi etetjük vagyis nem hajlandó úgy enni, pegig jóval gyorsabb lenne, de az önállósága miatt úgy gondoljuk, hogy inkább ezt az időt rászánjuk az étkezésekre. A reggelit le kell katonázni, amit szépen egyedül a szájába rak de akad olyan alkalom is, hogy megunja és akkor mi fejezzük be a teljes étkezést. Az ebéd, hol a kis szájában landol, hol pedig a pulcsiján, de egyre ügyesebb és mondhatom azt, hogy az esetek 90%-ban már a szájában landol.

Több fa és puzzle kirakót kaptunk és vettünk mi is Zsombornak, nem tudom, hogy ez nagy dolognak számít-e ilyen idős korban, de számunkra igen is nagy dolog, hogy egyedül ki tudja Zsombi rakni a fa kirakókat. Tudja, hogy melyik hova való és addig forgatja az elemeket, amíg azok be nem csúsznak a helyükre.

A Karácsony idén is mint minden évben családi körben zajlott vidéken a nagyszülőknél. Mivel otthon nem vettünk külön karácsonyfát, ezért Berényben díszítettünk szent estén fenyőt, ahol Zsombi is aktívan ki vette a részét a fa díszítésből. Csak úgy hányta a díszeket minden logika nélkül a fenyőfára és szeretgette a fát, amit én úgy értékeltem, nem beszélve a fenyő nagyon finom illatáról, ami betöltötte az egész nappalit, és ezáltal illetve a finom karácsonyi ételek miatt is, átjárt mindenkit az egymás iránti szeretet és a meghitt karácsonyi hangulat. Zsombor a karácsonyfa feldíszítése után úgy gondolta, hogy a szaloncukrok nem a fára valók, ezért nagy lendülettel tépte le őket onnan és hol az egyikőnk, hol pedig a másikónk szájába dugta a kibontott cukrot. Miután mindenki már az 5. cukorját kapta szájba úgy gondoltuk, hogy a karácsonyfának jobb helye van bent a szobában, mint kint a nappaliban, nem is tudom, hogy miért:))). Sajnos a karácsony és a szilveszter hamar tova szállt, és csak a szép emlékek maradtak. Sokat játszottunk, sétáltunk kint a hóban természetesen tetőtől talpig beöltözve és abban reménykedünk, hogy jövő karácsonykor már Zsombi is jobban fogja várni a Jézuskát és a Télapót is.

  

 

 

 

message 1 hozzászólás Hozzászólok »