Legfrissebb képek

Legfrissebb kommentek

  • Rojik-Hegedüs Enikő Várjuk a jó híreket!...
    2013-11-03 07:55:40 (Hétfői kontroll vizsgálat)
  • Rojik-Hegedüs Enikő Ildi, ezt olvasni is szörnyű. Remélem, végleg túl ...
    2013-10-31 18:49:30 (Kórházban)
  • Rojik-Hegedüs Enikő A legnehezén már túl vagytok, a betegségek meg csa...
  • Rojik-Hegedüs Enikő Ildi, ez a hiszti neked szól. Az óvónéinik nem fog...
    2013-08-11 15:06:28 (Hiszti a köbön)
  • Rojik-Hegedüs Enikő Nem tudom, hol szedtétek össze a vírusos torokgyul...
    2013-08-08 07:43:49 (Nyári szabadság)

Hozzáférés

rss  RSS hírcsatorna
Az RSS hírcsatorna kizárólag a nyilvános blogbejegyzéseket tartalmazza!

Jog: Látogató

BLOG - BEJEGYZÉSEK LISTÁJA

Szűrés: 2009 december

Kis Karácsony Nagy Karácsony, kisült-e már a kalácsom?

Ha kisült már ide véle, had egyem meg melegébe. 

Jaj de szép a karácsonyfa, ragyog rajta a sok gyertya. 

Itt egy szép könyv ott egy labda, jaj de szép a karácsonyfa.

Februárban még nem győztük mondogatni, hogy karácsonykor már Zsombor 10 hónapos lesz, és eljött nagyon gyorsan ez az idő is. A héten haza utaztunk a nagyszülőkhöz, rengeteg tenni valónk akadt a konyhában ( főzés, sütés ) és a konyhán kívül is ( karácsonyfa díszítés ). Ahogy gondoltam Zsombi még túl pici ahhoz, hogy felfogja, hogy mi történik körülötte, de remélem, hogy azért valami számára is más volt mint a hétköznapokban.

A karácsonyfát szintén egyedül kellett feldíszítenem a csöppem csak abban segített, hogy szétcsapott a díszek között. Az ajándékokat együtt bontottuk ki, remélem, hogy jövőre már ez menni fog egyedül is. Teljesen más volt ez a karácsony mint a korábbiak. Ez már teljesen Zsombor körül forgott, mint, ahogy a mindennapjaink is.

Már egészen kezdünk jól lenni, bár a fogunk egyre jobban be van dagadva, és eléggé megnehezíti az evést illetve a napjainkat. Reméljük, hogy hamarosan kibújik a felső két kis gyöngyszem, mert természetesen egyszerre jön mindkettő, nem gondoltam volna, hogy ennyire megszenvedünk a fogzással.

Kimondtuk az első jelentős szót ami az " apa " volt, hát had nem mondjam, hogy apának, hogy nőtt a mája. Bizonyára azért ezzel a szóval kezdtük, mert Zsombor számára ezt volt a legegyszerűbb kimondani, ezzel magyarázta anya....

 

 

 

A hét betegeskedéssel és az ünnepre való készülődéssel telt. Már kedd délután láttam, hogy Zsombor szemei túl fényesek. Szerdán reggel már hőemelkedése volt, szerda délután el is mentünk a gyermekorvoshoz, gondolván, hogy ha elejét fogjuk a betegségnek, akkor hamar túl leszünk rajta. A gyermekorvos megállapította, hogy jön a foga és attól van a hőemelkedése. Meg is nyugodtunk és délután el is mentünk szánkózni, ami nagyon jól sikerül, mert újra gyermeknek érezhettem magamat, mivel az én ölemben ült Zsombi és apa pedig húzott bennünket. Amikor kiindultunk a kapun és meghúztam a szánkót, amin ugye már Zsombi rajta ült, a picúrkám oldalt leborult a szánról mint egy krumplis zsák, és tiszta havas lett. Aztán a mellettünk lévő utcában apa takart egy nagyot annyira csúszott a hó, amin Zsombor úgy nevetett, hogy csak na, biztos azt hitte, hogy apa hülyéskedik. Csütörtök délutánra már a hőemelkedésből láz lett, felhívtuk a gyermekorvost, aki kérte, hogy vigyük el Zsombort a házához. El is mentünk és 1 nappal az első látogatásunk után megállapította, hogy Zsombornak vérvörös a torka. Ez nem tudom, hogy 1 nap alatt, hogy alakulhatott ki, de hát én nem vagyok orvos. Megkaptuk a mi kis receptjeinket és az információt, hogy szombaton a doktornő még látni akarja Zsombort. Szombaton a délutáni rendelésre vissza is mentünk ahol közölte, hogy már nem köhög annyira a gyermek, Ricsivel egymásra is néztünk, mert Zsombi nem is köhögött. Semmit nem talált, már mint az előzőeken kívül, mondta, hogy szedjük még a gyógyszereket 3 napig és akkor minden rendben lesz. Persze este fürdéskor Zsombi mellkasa és háta tele volt apró piros pöttyekkel, azt mondanom sem kell, hogy a szívbaj kerülgetett, hogy vagy himlős vagy pedig allergiás valamelyik gyógyszerre, de kiderült egy újabb gyermekorvosi telefonálás után, hogy a doktornő elfelejtette közölni velünk, hogy a vírus egy tünete, és ezek után már le fog vonulni. Vasárnap pelenkázásnál újabb szívroham, mert nem, hogy a pöttyek múltak volna, hanem egyre több és egyre pirosabbak voltak. Felhívtuk a gyermekorvost, aki közölte, hogy látni szeretné Zsombort úgy, hogy újabb látogatás következett és újabb gyógyszerek. Nagyon remélem, hogy az elkövetkező egy évben nem kell a gyermekorvoshoz mennünk, mert ezen a héten többet voltunk nála, mint az elmúlt 10 hónapban.

Megérkezett a Jézuska Dunakeszire. Azért járt ilyen hamar, mert még szent este előtt megyünk haza vidékre és azt szerettük volna, hogy, ha itthon is jár a Jézuska és míg haza nem megyünk Zsombor élvezi a karácsonyfa látványát. A díszítés elég érdekesen zajlott. Zsombor nagyon segítőkész volt a gömbök bekapásában és szétgurításában, ami azért volt szép, mert így dupla időbe tellett, amíg feldíszítettük a fát, mivel állandóan gömb ki Zsombor szájából, gömb vissza a nappali egyik sarkából, de jelentem elkészültünk a fa díszítéssel. Idén nagyon gazdag volt a nagyszülők Jézuskája. Zsombi szánkót, kis motort, taligát, sőt még játék tartót és építő kockákat is kapott, azt hiszem, egy szavunk sem lehet, persze ezeket a játékokat mi szereztük be, mert mindig annyi cuccal jövünk és megyünk, hogy ha otthon vették volna meg jövő karácsonyig nem kerültek volna haza a játékok. A hétvégén befejeztük idénre a babaúszást, azt hiszem, szépen fejlődik Zsombor, bár, ahogy azt korábban gondoltam, nem igazán bírja a kötöttséget és bezártságot. Ez abból is látszódik, hogy a karúszókat, amikor rátette Bori a kezeire rögtön sírni kezdett Zsombor, és amikor levettük róla el is múlt minden probléma, hát ilyen a mi kisfiunk. :) Hód költözött a Vasvári Pál 4. alá a gyerek szobába. A hódnak neve is van méghozzá Zsombor, nem lehet elmondani, hogy milyen tempóval tudja rágni azzal a két pici fogacskával a fenyőfa kiságy belső oldalát. Olyan lendülettel és erővel köpi ki a cumit gondolván arra, hogy ha minnél messzebb megy annál több ideje marad rágni a kiságyat, persze azt nem is kell ecsetelnem, hogy a kiságy belső oldala szörnyen néz ki. Nem csak a kiságyat kezdte el a mi kis hódunk rágni, hanem a nappaliban lévő dohányzó asztalra is rákapott, úgy látszik, hogy ez a hód csak a fenyőfát kedveli. A motorozásra is teljesen ráérzett Zsombi, amikor apa ráülteti a kis motorra, úgy berreg, hogy majd nem megzabáljuk, mintha egy pici motor lenne a nappalinkban. Az étvágyunk ezen a héten is nagyon jó volt, már eszünk tojás sárgáját és túrót is, anya mindig megpróbálja valahogy belecsempészni az ételekbe.

Megérkezett Dunakeszin is a mikulás, mint, ahogy a mellékelt képek is bizonyítják. Zsombort valami oknál fogva, nagyon izgatta a télapó szakála, mert minden egyes télapónak le akarta tépni. Nagyon aranyos volt egyáltalán nem félt a télapótól, pláne úgy, hogy apa hangja volt. Hozott is ám sok ajándékot, mert ugyanis a mi kisfiunk nagyon jó gyermek volt. A héten ismét sort kerítettünk, hogy elmenjünk tanácsadásra. 1 órás várakozás után sorra is kerültünk ( mi voltunk az elsők ), ahol megmérték Zsombor súlyát és felírták a szükséges dolgokat, hogy a következő 2 hónapban ne is kelljen mennünk, csak ha esetleg valami betegség lesz, amit remélek, hogy nem fog bekövetkezni. Az étvágyunk továbbra is jó, amit a továbbiakban is remélek, hogy így marad. A héten Zsombor megmutatta, hogy tud ő négykézláb is mászni, csak a kúszás gyorsabb és biztonságosabb számára. Egyre magabiztosabban állunk és tottyanuk popsira, illetve ülünk. Annyira szeret állni, hogy este még az alvásra is alig van ideje. Alig van ereje, de feltornázza magát a kiságyban és már majdnem alszik de még mindig áll. Vasárnap voltunk megint babaúszáson, ahol a végére kicsit elfáradtunk, de ahhoz képest elég jól bírtuk a gyakorlatokat. Ha minden igaz januártól már akár egy héten kétszer is járhatunk az usziba ugyan ennyiért, majd látjuk, ez elég jó hírnek bizonyult. Azt vettem észre, hogy mióta kihagyunk egy-egy alkalmat Zsombor a következő alkalommal eléggé idegenkedik az úszástól, hátha majd így változik a hozáállása. Véleményem szerint Zsombor mozgásfejlődésében nagyon sokat segített az úszás. Viszont valamikor muszály vidékre is hazamennünk, ezért van az az egy-két alkalom, amikor is kimarad az uszi.

 

Mezőberényben és Okányban megérkezett a mikulás. Zsombor nagyon jól vette az akadályokat, egyáltalán nem volt megíjedve a mikulástól, sőt majdnem letépte a miki szakálát. Aztán kipróbálhatta Zsombi is, hogy milyen mikulásnak lenni, mert aztán ő " öltözött " be mikulásnak. Nagyon hamar eltelt ez a rövid idő, amíg otthon lehettünk, de hamarosan megint jön a karácsonyi hosszú szünidő és megint kényeztetheti a család Zsombort. Nagyon sok ajándékot kapott a kis mikulás, mivel a névnapjakor betegek voltunk így egy halom ajándékot hozhattunk haza. Volt abban építőkockától kezdve a dömperen át a csoki mikulásig és vissza. Zsombor azt sem tudta, hogy melyik ajándékot bontsa, nézze, és harapdálja, mert ugye nála még a megkóstolás a legfontosabb. Az étvágyunk továbbra is nagyon jó, remélem, hogy a jövőben is így marad, nem tudom, hogy a vitaminoktól vagy sem, nekem az a lényeg, hogy a szemem fénye eszik. Egyre stabilabban állunk, gyönyörűen ülünk, szépen mossuk a fogunkat, és egyre akaratosabbak vagyunk. Berényi mama, Zsombit felállította a nappali ablakba, hogy láthassa a kutyusokat még akkor is ha kint esik az eső és nem lehet kimenni. Az eredmény az lett, hogy egész nap lehetett Zsombort az ablak belső párkányán tartani és kopogtatott a kutyusoknak. Anyukám meg takaríthatja az ablakot, mert azon aztán igen minden volt. Nagyon jó elfoglaltság volt a felöltözött 10 kg-ját hosszú perceken keresztül fogni és mikor az ember letette a szőnyegre, mert elfáradt, mármint nem Zsombor, hanem az aki tartotta, akkor még mostani állapot szerint egy enyhébb hisztiben tört ki, hogy őt bizony tegyük vissza a párkányra, mert nézni akarja a kutyusokat. Nagyon örült az egyéb háziállatoknak is mint pl: tyúkoknak, illetve az utcán jövő póni lovaknak is, akik miután elkezdtek hangosan nyeríteni Zsombi nevetésben tört ki.