Legfrissebb képek

Legfrissebb kommentek

  • Rojik-Hegedüs Enikő Várjuk a jó híreket!...
    2013-11-03 07:55:40 (Hétfői kontroll vizsgálat)
  • Rojik-Hegedüs Enikő Ildi, ezt olvasni is szörnyű. Remélem, végleg túl ...
    2013-10-31 18:49:30 (Kórházban)
  • Rojik-Hegedüs Enikő A legnehezén már túl vagytok, a betegségek meg csa...
  • Rojik-Hegedüs Enikő Ildi, ez a hiszti neked szól. Az óvónéinik nem fog...
    2013-08-11 15:06:28 (Hiszti a köbön)
  • Rojik-Hegedüs Enikő Nem tudom, hol szedtétek össze a vírusos torokgyul...
    2013-08-08 07:43:49 (Nyári szabadság)

Hozzáférés

rss  RSS hírcsatorna
Az RSS hírcsatorna kizárólag a nyilvános blogbejegyzéseket tartalmazza!

Jog: Látogató

BLOG - BEJEGYZÉSEK LISTÁJA

Iszonyatos tempóban folyt a nyaralásunk előkészülete ezen a héten. Zsombor csak annyit vett észre az egészből, hogy a konyhában és nappaliban egyre nagyobbra nőttek az elpakolatlan kupac mennyiségek. Reméljük, hogy jó időnk lesz. :)

Zsombor és Kormi között igazi barátság szövődött. Olyan aranyosak együtt. Zsombi alig nyitja ki a kis szemeit reggel máris rohan megnézni, hogy a barátja felébredt-e. Ügyesen sétáltatja Kormit pórázon, homokoznak együtt, vagy éppen csak ölelgetik egymást. Mostanában arra kapott Zsombor, hogy bele akar ülni a kutyus kosarába, de nemhogy csak ülni akar, hanem hasalni. Olyan lendülettel dobja magát bele a kosárba, hogy alig tudjuk kikapni őt onnan.

A majd én autóba szoktatom a gyereket című próbálkozásom úgy néz ki, hogy kudarcba fulladt. Annyira sikerült ez a művelet, hogy Zsombi már néha ki sem akar szállni a kocsiból. A cél az az volt, hogy ne féljen és írtózzon úgy a kocsitól mint az apukája, de úgy látom, hogy átestünk a ló túloldalára. Túl jól sikerült az elképzelés.

Zsombi újból elkezdett puszilkodni, de ez a puszilkodás teljesen más mint az eddigiek. A puszi az úgy néz ki, hogy beharapja az alsó vagy felső szám szélét és megharapja. Reszkessetek lányok.... :)

Új dolgot tanultunk a héten Zsombi megmutatja az állatokat a könyvben. Pl.: hol van a csiga?, hol van a lepke stb.

Egyre többször utánozza és kimondja azokat a szavakat amiket tőlünk hall. Olyan sokszor írtam már, hogy miket mondd, hogy talán már össze sem tudnám szedni. De azért teszek egy próbát: anya, köszi, nem kér, nem kell, bogár, katica, kocka, pá-pá, köszönöm, kakukk, kukucs, kukte, helyte, te-te....

A hét legaranyosabb húzása az volt, hogy Zsombor rákapott arra, hogy hol ülve, hol pedig négykézláb szopizik, igen még mindig, inkább az esti szopizás az, amikor Zsombi nem tud vagy nem akar elvállni a cicitől, olyan aranyos, amikor mászik négykézláb, hogy bekaphassa a cicit.

A balatoni előkészületek befejeződtek, minden összekészítve, irány a balaton, a cuccokat alig tudtuk belerakni a kocsiba, de sikerült, a terhenyés szamár hozzánk képest.....

Az elmúlt hét újból a fogzásról szólt. Kb 4 fogunk jön egyszerre, de most már remélem, hogy a vége felé járunk. Zsombor elég jól tűri, de azért a napjaira kihat. Látszik az evésén az alvásán és amióta fogzik azóta kicsit hisztisebb is.

Valóban igaz a mondás, hogy a kutya az ember legjobb barátja. Ez a mondás beigazolódni látszik. Annyira odáig van egymásért Kormi és Zsombi, Zsombi és Kormi. Olyan jó látni őket, ahogy szeretgetik egymást. Abszolut nem bántam meg, hogy megvettük Kormost Zsombinak. Reggel mikor Zsombi felkel, az az első, hogy megy és megnézi Kormost. Nyakörvvel sétáltatja, szeretgeti, látszik rajta, hogy nagyon szereti. Kormi pedig úgy szintén.

Pár nap és megyünk a Balatonra nyaralni. Itthon próbáltunk mindent rendbe tenni, hogy ha haza jövünk, akkor ne kelljen ezekkel a dolgokkal foglalkozni. Alig várom, hogy 1 hetet együtt töltsünk anélkül, hogy csörögne a telefon, vagy gép mellé kelljen ülnöm, vagy takarítanom kelljen vagy egyéb más. Remélem, hogy minden egyes helyet megtudunk nézni, amit előzetesen össze szedtem, és azt is remélem, hogy ha nem is fog száz ágra sütni a nap de legalább nem fog minden nap esni az eső.

Ez a hét az előző hetek gyökeres ellentéte volt. Amennyire esett az eső még a múlt héten, most annyira meleg volt. Olyannyira, hogy szinte egész nap idebent kuksoltunk, annyira tűzött a nap, volt, hogy 35 fok felett volt a hőmérő higanyszála. Délutánonként 6 körül tudtunk csak kimenni az udvarra amikor is homokoztunk és fociztunk és élveztük a kintlétet. Egyik délután mikor bejöttünk a kertből Zsombi cipője és zoknija annyira homokos volt, hogy mondtam Ricsinek, hogy húzzuk le mindkettőt, és rázzuk ki az udvaron, és addig had legyen Zsombi mezítláb. Az én drágám ugye még nem járkált mezítláb a nappaliban, amikor elindult a szőnyegen még semmi baj nem volt, de mikor a burkolatra lépett csak úgy kapta föl a kis tappancsát a hideg kőről. Olyan aranyos volt, ahogy el sem tudta képzelni, hogy mi lehet az ami ennyire hideg.

Szokása Zsombinak, hogy a hálószobában matat a zoknis, bugyis, gatyás fiókjainkban. Egyik nap mosom a fogam a fürdőszobába mikor is Zsombi rohan a fején az apa gatyájával, és apa rohanva követi őt motyogva, hogy vedd le a gatyám a fejedről, mert az nem oda való. :)

A legújabb újdonság az, hogy Zsombor elveszi tőlünk a mobiltelefont, a füléhez teszi, hol fejjel lefele, hol fejjel felfele és motyog, mondja, hogy ok, és beszélget a saját kis nyelvén. Majd elindul a nappaliban fogja a kezében a mobilt, közben megy és nyomogatja azt, aztán megint a tarkójához emeli a mobilt és megint elkezd trécselni a telefonba.

A múlt héten délután biciklizni mentünk az utcánkban, Zsombor állandóan leszállt a bicikliről és folyamatosan gugolva szerelte annak kerekét. Féltem, hogy megüti a kezét és ezért elkezdtem fenyegetni és mondtam, hogy fogadjon szót és haladjunk tovább, mire gugolásból felugrott elkezdett a mutató ujjával fenyegetni és mint aki haragosan rámszól elkezdett motyogni.

 A héten újból voltunk a játszótéren. Végre a homokozón kívül más is felkeltette az érdeklődését Zsombinak. Sajnos a libikákón nem tudtam lefotózni, mert apa fogta Zsombort én meg a másik oldalon gyúrtam karizomra.

Beindultak az örlő fogak. Én kis naív mindig azt hiszem, hogy az éppen aktuális fog kibújásánál már nem lehet rosszabb, de az élet mindig megcáfol, hogy lehet. Hát eddig is szenvedtünk a fogak kibújásakor, de most.... Már sem a homeopátia sem pedig más egyéb házi praktika nem segít, csak a nurofen. Annyira fogzunk, hogy a duzzanat az arcunkon kívülről is érződik, gyulladt, és olyan Zsombornak az ínye, mintha hegy és völgy lenne a szájában. Reméljük, hogy ez a sok szenvedés meghozza az eredményét olyan szinten, hogy Zsombor az anyukám fogsorát örökli, akinek a kora ellenére, még minden foga ép és egészséges.

Csütörtök reggel elkérte tőlem a tölcsért, amit mikor megkapott, megköszönt, mondta nekem, hogy köszönöm! Majdnem elájultunk megint apával, hogy megint egy újabb szót kimondott Zsombor. :)

 

A héten sor került a 15 hónapos oltásra. Mi kis naívak azt hittük, hogy Zsombor 1 oltást fog kapni, viszont a tanácsadáson kiderült, hogy 2 az az egy oltás, mivel a Prevenar oltást fel kell frissíteni. Megmutattuk a kulanccsípés helyét a doktornőnek, aki azt mondta, hogy kb 8-11 nap a lappangási idő, úgy, hogy figyeljük nagyon, hogy nem jelenik-e meg a lyme kórra jellemző kokárda szerű piros folt. Eddig nyugodtan állíthatom, hogy semmi változás nincs Zsombi testén. Az injekciót, ahogy szoktuk megint nagyon csúnyán kaptuk meg az ágy túloldláról, be is kékült Zsombor keze azonnal. Apa fogta a lábát én a kis kezeit és a doktornő pedig szúrta a szurit mindkét vállába. Miután megkapta a két oltást, fölvettem a karomba, hogy megnyugtassam és eltolt magától, teljesen megharagudott ránk, hogy aszisztáltunk az injekció beadásában. A másik, hogy picit a fütyink le van tapadva, pedig én minden egyes estén fürdéskor tornáztatom, de most már kicsit jobban fogom, mert nem szeretném, hogy az aszisztens mondása szerint, majd ők megoldjákra kerüljön sor.... Úgy gondolom, hogy ha én vagyok kicsit keményebb az nem fáj annyira, mintha a doktornő egy kézmozdulattal fölszakítja a kis kukinkat.

Csütörtökön úszáson voltunk, mint kiderült már csak vasárnap megyünk ebben a hónapban, mert 1.5 hétig nem lesz úszás, utána pedig mi megyünk nyaralni. :) Zsombor egyre ügyesebben használja a lábait, reméljük, hogy most már jobban odafigyel a feladataira, bár még nagyon pici szerintem ehhez. A vasárnapi úszás is elég jól sikerült, bár ha őszinte akarok lenni, akkor nem annyira mint a csütörtöki. Úgy néz ki, hogy a sok próbálgatás után Zsombi elsajátította a víz kiköpését, amikor az a szájába megy. Még egy dolgot kell vele megtanítani, hogy ne olyan hirtelen mozduljon a vízben, mint, ahogy azt a szárazföldön teszi, mert ekkor el kezd merülni és azt nem nagyon szereti. :)

A héten bővült egy taggal a Balogh-Karácsonyi család. Így most már elmondhatom, hogy 2 gyermekem van. Zsombor annyira ragaszkodott vidéken a kutyákhoz, hogy apával eldöntöttük, hogy Zsombi kap egy kiskutyát. Sikerült is megvennünk egy édes pici fekete szőrcsomót, aki a Kormos-Kormi nevet kapta. Most már ő lesz Zsombi barátja, játszó pajtása. El sem lehet mondani, hogy Zsombi mennyire örült a pici szőrpamacsnak. A fajtája Bichon Havanese, és reméljük, hogy nagyon jól fogja érezni magát nálunk. :)

 

Vasárnap gondoltunk egyet és a jó időt kihasználva elindultunk a közeli játszótérre, persze csak 6 után, amikor már egy kicsit hűvösebb lett. Zsombor a homokozón kívül sem a csúszdát sem a libikókát sem pedig a hintákat nem látta, annyira örült a nagy homokozónak. Olyan édes volt, ahogy gereblyélte, lapátolta a homokot bele a vödörbe, majd kiöntötte és kezdte újra. Azt hiszem, hogy ezt a látogatást hamarosan meg kell, hogy ismételjük.

Zsombor egyre több szót mond. Utánozza amiket mi mondunk és egész nap, reggeltől estig be nem áll a szája. Ma apa születésnapján elmentünk fagyizni, persze a biciklizésből popó cipelés lett. Amikor le akart szállni állandóan a bicikli kerekét piszkálta. Egyszer felemeltem az újjam és elkezdtem fenyegetni, mire Ő szembefordult velem és ő is elkezdett fenyegetni, és úgy motyogot, mintha mérgesen rám szólt volna. Olyan aranyos dolgai vannak egyre huncutabb és egyre értelmesebb.

 

 

Ezen a héten újra elérkezett a vidéki hazalátogatás ideje, így a hétvégénket vidéken töltöttük. Elég eseménydúsan telt a hétvége. Első éjszaka Zsombor valami retteneteset álmodott, mert alig tudtuk megvigasztalni, kb 1 órán át úgy sírt mint még soha, hiába szólintgattam a nevén nem volt ébren, és nagyon sírt, amikor vissza aludt kezdődött az egész előről.

Második este fürdetéskor egy kullancsot fedeztem föl a jobb combjába. Természetesen a mezőberényi gyeremekorvosok közül egyik sem volt elérhető, viszont a mi gyermekorvosunk igen, aki gyorsan el is látott bennünket este 10 órakkor hasznos tanácsokkal, hogy mit tegyünk. Mivel vidéken sem gyógyszertári ügyelet nincs amit valójában nem is igazán értek, ha valaki éjszaka rosszul lesz, annak reggelig ki kell bírnia, különben meghal, sem pedig normális orvosi ügyelet. Fölhívtuk az előbb említett ügyeletet, ahol közölték, hogy nem jönnek ki házhoz vigyük be a gyereket aki már régen az igazak álmát  aludta, az ügyeletre, mivel a gyermkeorvosunk közölte, hogy azonnal szedessük ki Zsombi combjából a kullancsot, vagy vigyük haza és majd ő kiszedi. Így fél tizenegykor gyerekre sapka és plédbe csavara irány a mezőberényi ügyelet, ahol úgy néztek ránk mint a véres rongyra, hogy, hogyan merjük ugyan ezzel az ügyeletet terhelni. Na mindegy is, a dr Úr közölte, hogy apa fogja le a még mindig mélyen alvó gyereket. Mire én mondom apának tedd le szépen az ágyra, mire a dr fogja le, na azt mondanom sem kell, hogy én győztem de Zsombi mozdulatlanul feküdt végig az ágyon, szinte meg sem moccant a beavatkozás közben. dr Úr még azt is közölte, hogy, hogyan lehet egy ekkora gyerekben kullancs? :) Végül is a kullancs 4. próbálkozásra remélem egészben elhagyta Zsombor combját, és most már csak egy ici-pici piros pont van a helyén, amit remélek, hogy hamarosan elmúlik.

Hogy valami jót és szépet is írjak a hétvégén történtekrők, mert ugye vidéken mindig eseménydúsabbak a napjaink, nagyon sok új dolgot látott és tanult Zsombi. Kezdjük ott, hogy egyik este szalonna sütés közben, Zsombi a kis pálcájára kenyérkét húzatott és ő is ott állt a tűz közelében és pirította a kenyérkéjét. Annyira aranyos volt :)

A másik legaranyosabb esemény az volt, amikor elkezdett a nappaliban Zsombor önállóan megágyalni úgy, ahogy azt korábban tőlünk látta.

Most már végképp eldöntöttem, hogy Zsombornak kutyát kell, hogy vegyünk, annyira oda van a kutyákért. Anyukám úgy szokta hívni a kutyákat, hogy közben üti a combját, ez Zsombinál úgy néz ki, hogy hol az egyik kezével, hol a másikkal, hol pedig mindkettővel ütögeti a pocakját és hívja a kutyusokat. A kutyák nemhogy közelednének, hanem távolodnak amikor Zsombor hívja őket, mert már félnek, hogy dögönyözés lesz.

A másik amit sürgősen be kell, hogy szerezzünk az a homok. Olyan szépen homokozott kint az előtérben berényben Anyukám levesmerőjével és kanalaival, pedig van nagyon szép homokozó szettje, de ugye mindig az kell, amit nem lehet. :)

 

Talán vége az esőzésnek?! Az elmúlt napokban azért sikerült pár órát a szabadban töltenünk, aminek már mindenki nagyon örült. Mi azért, mert Zsombor a fölös energiát le tudta vezetni, ő pedig azért, mert kedvére jöhetett mehetett.

Újabb szavakat véltünk fölfedezni amik a következők: Nem kér és igen. Egyre többször mondja már azt is, hogy anya.

De nem csak, hogy mondogatja, hogy anya, hanem le sem lehet rólam vakarni. Amikor itthon vagyok velük, mint egy kis pióca úgy tapad rám, és sehova sem tudok nélküle menni, ami természetesen nem esik nehezemre sőt nagyon jól esik.

A héten az ünnep miatt egyszer, csütörtökön volt úszás. Zsombor egyre jobban élvezi, hogy apa nem fogja a vízben és egyedül lebeg a víz felszínén. Úgy tűnik, hogy számunkra a legjobb program az úszáson a szabad program. :)

Amikor apa el akarja kapni, hogy kicseréljük alatta a pelenkát, Zsombor irdatlan rohanásba inkább futásba kezd és úgy kacarászik, egyszóval menekül a pelenkázás elől. :)

Újabb dologgal ismerkedtünk meg a héten apának köszönhetően: Tv, dvd lejátszó kezelése. Nagy hozzáértéssel nyomogatja a gombokat a Tv-n és a Dvd-n közben kajánul vigyorog. A héten a fiúk sort kerítettek az udvar fűnyírására, Zsombor is kivette a részét a munkából ott kuporgott apa nyakában miközben apa tologatta a fűnyírót, és amikor le kellett szálni még ő volt megharagudva!

 

 

 

Eső, eső és eső. Szinte egész héten beszorultunk a lakásba. Zsombi többször fogta a kezünket és vitt minket az ajtóhoz, hogy szeretne kimenni, de szakadó esőbe sajnos nem lehet bóklászni. Bár volt még a hét elején egy két nap, amikor gumicsizmát húzva ( mikor nem esett az eső ), és felöltözve kicsit ki tudtunk menni a friss levegőre. Nagyon kitolt velünk az időjárás, szinte olyan az idő, mint ősszel, amikor már lassan jön a tél.  :(

Kétszer volt a héten úszásunk, de mind a két alkalommal olyan hideg volt a víz, hogy attól tartottam, hogy nem ússzuk meg betegség nélkül. Mint kiderült, már a boltok polcain található olyan mosható úszópelus, amely alá nem kell pelenka, hanem a csöppség ebben a szupi bugyiban úszhat a vízben.

Kezdtem azt érezni, hogy Zsombor a beszédben kicsit megállt, de a héten megcáfolta. Egyik reggel, ahogy Ricsivel ettek még volt a szájában, amikor már apa adni akarta a másik falatot, mire Zsombor megszólalt, hogy "nem kér", apa majdnem leesett az ágyról. Aztán vasárnap pegig azt mondogatta, hogy igen, igen.

Annyira rohannak a napok és azt érzem, hogy kicsit tartalmasabban kellene azokat tölteni. Viszont annyira nem lehet még lekötni a figyelmét semmivel, mivel egyik percben itt van a másikban meg ott, egyik pillanatban ez kell a másikban meg az. Képtelen egy percet egy helyben ülni, feküdni, vagy állni.

Vasárnap délután elég nyűgösek voltunk Zsombor is és én is. Este fektetéskor nem nagyon akart kiengedi a szobájából. Ő feküdt hanyat a kiságyában én pegi fölé hajolva álltam. Az orrunk össze ért és úgy mondtuk el egymásnak ő is és én is, hogy mennyire szeretjük a másikat. Olyan aranyos volt, ahogy a maga kis nyelvén mondta a magáét és közben hol mosolygott, hol pedig a hajamat simogatta.

Az én Drágám nagyon nagy segítség a háztartásban. Hol az utcát mossa föl a felmosóval, hol a wc-ben a lefolyót szereli, hol a nappaliban, hol a hálóban, hol pedig a fürdőszobában fűnyíróz. Nem mondhatja senki, hogy ez a gyerek nincs a háziasságra nevelve. Irígylem a leendő menyemet, mert semmi dolga nem lesz a háztartásban az én drága kisfiam mindent megcsinál helyette. :)

 

Ez a hét is gyorsan elment. Zsombor hozta a szokásos laza stílusát. Hétvégén sehol sem voltunk, mivel elég esős volt az idő illetve két nap alatt örültem, hogy a házat és az udvart rendbe tudtuk rakni.

A héten az úszás is érdekesen alakult. Csütörtökön elmentünk a szokásos időpontban úszni, de kiderült, hogy az úszás fél négytől van. Fel is hívtuk Borit miután haza értünk, aki közölte, hogy igen, elfelejtett szólni, hogy mostantól már fél négytől lesz az úszás minden csütörtökön. Nem tudom, hogy, hogy lehet az, hogy minden két hétben változik az úszás időpontja. Csak azt nem tudom, hogy, hogy gondolják, hogy ekkora gyerekeknek, hogy lehet minden két hétben a napirendjét megváltoztatni. Vagy lehet, hogy én gondolom rosszul? Nálunk Zsombinak kialakult napirendje van, akár evés akár alvás szempontjából. Azokon a napokon, amikor úszás van aköré alakítjuk az evést is és az úszást is. A másik észrevételem, hogy szinte semmi nem változott hat hónapos korunk óta az úszás órák tekintetében, és nem, hogy nálunk de egyéb csoportnál sem. Én úgy látom, hogy minden egyes csoport uazt csinálja, legyen a gyermek két éves vagy akár fél éves. Normális ez? Bori is elismerte, hogy átjárhatók a csoportok, most már értem, hogy miért mondta! :( Vasárnap szerencsére akkor volt az úszás, amikor szokott, végre egy még mindig stabil időpont. Zsombor elég jól érezte magát, de észrevevődik rajta az, hogy kimaradt 1,5 hét, dehát a vidéki látogatást is meg kell, hogy oldjuk valahogy és 1-2 napért nem érdemes hazamenni. Számunkra egy a fontos, hogy ne féljen a víztől és mozogjon nem pedig az, hogy olimpiai úszó legyen. Azt majd eldönti Ő, hogy mit szeretne sportolni, hogy ha nagyobb lesz.

Vasárnap Zsombor nagyon puszilkodós kedvében volt. Csak úgy röppentek a puszik apának és nekem is. Olyan édes, ahogy csücsörít a kis szájával vagy éppen tátott szájjal, ezt nem tudom kitől látta, közeledik felénk pislogás nélkül és odaérinti pici, meleg kis szájacskáját a mienkhez.

Semmi változás nincs az előző hetekhez képest, egész nap jön megy, néha csak úgy elsuhan mellettem, néha pedig elkapja a lábam és magához ölel. Már korán reggel, még szinte fel sem ébredt már menni akar ki az udvarra, nagyon szeret kint lenni. Imádja az utcán sétáló kutyákat, olyan kedves, aranyos mindenkivel.

Ezt még soha nem írtam, de amikor kismama voltam, mindig elképzeltem, hogy milyen lesz az én kisfiam. Mindig kértem, hogy szép legyen, hogy nagyon kedves, aranyos, nyugodt legyen, a szüléssel kapcsolatban is voltak kéréseim, és eddig úgy tűnik, hogy minden úgy sikerült, úgy van, ahogy szerettem volna.....

Az elmúlt hétvégén újból eljött a 'haza' látogatás ideje. A mi kis csemeténk rengeteg új dologgal ismerkedhetett meg megint. Az is kiderült számunkra, hogy Zsombor imádja az állatokat, akár a tyúkokat, akár a kutyákat, de még a csigákat is. Rengeteget voltunk a szabadban, virágot szedtünk, szagolgattuk a virágokat és aztán úgy tettünk mintha hapciztunk volna és mondtuk, hogy cihá. Aztán találtunk egy édes nagy csigát, amely Mama előtt sétált volna át a járdán, de megfogtuk, hogy valaki, nehogy eltapossa és Zsombor belerakta a fűbe. Miután mondtam neki, hogy csiga Zsombi is szépen ismételte, hogy csiga :)  Naponta kb százszor megsimogatta a kutyákat, édesen mosolygott és mondta, hogy helyte.

Szombaton Gyulán voltunk Kitti keresztlányunk névnapi partyján. A party nagyon jól sikerült, nagyon sok finomságot ettünk, amit mégegyszer köszönünk Ildi Keresztnek!

A héten nem voltunk úszáson, a hétvégi utazás miatt.

A vissza utazás folyamán Zsombor háromszor egymás után, majd itthon újból egyszer kimondta, hogy anya.... Párszor már hallottam, hogy anya, de lehet, hogy az azért volt, mert azt akartam hallani, de MA apa is hallotta, hogy Zsombor nagyon érthetően kimondta, hogy ANYA :)

A hétvégénk ismét érdekesen alakult kitörtünk a szürke hétköznapokból és világot láttunk. Szombaton gondoltunk egyet és felkerekedtünk. Most a Vácrátóti Botanikus Kertben voltunk, amit ajánlok mindenki figyelmébe. http://www.botkert.hu/ Nemcsak, hogy nagyon olcsó a belépő, ami szerintem manapság nem minden helyről mondható el  hanem, mert rengeteg a látnivaló és nagyon szép a környezet, illetve nagyon jó a levegő és az egész család egy egész napot eltölthet ebben a festői környezetben. Az eddigi három kirándulásunk közül azt hiszem, hogy minden elfogultság nélkül mondhatom, hogy ez volt a legjobb. Zsombor már kezd belejönni a kiruccanásainkba, és egyre jobban érzi ő is magát. Nagyon szépen tűrte az utat, ami nem vett túl sok időt igénybe, szépen ebédelt a fák között a szabad ég alatt, csak mire elálmosodott sajnos indulnunk kellett haza és a friss levegőn töltött pár óra után, majdnem két órát aludt. :) Egy újabb hűtőmágnessel bővült az eddigi gyűjteményünk, hogy ha így folytatjuk tovább új hűtőt kell, hogy vegyünk. Már kinéztem újabb helyeket, amelyeket szeretnénk kis családom tagjaival megnézni, de nem árulom el, hogy melyek azok, majd folyamatosan beszámolok, hogy merre jártunk.

Ezen a héten csütörtökön és vasárnap is voltunk úszáson megint. Zsombor egyre ügyesebb és lazább most már végre a vízben is. Az új karúszó csodákat művelt vele, olyan szépen lebegett a víz tetején egyedül, hogy el sem tudom mondani. Sajnos a régi valami oknál fogva mindig visszaengedett és nem tartotta fönt Zsombort. Vasárnap az úszás, ebéd, és az alvás után úgy döntöttünk, hogy mivel nagyon jó az idő, kimegyünk a közeli Dunapartra. Ez a döntés újból jónak bizonyult, Zsombor megint nagyon jól érezte magát, nem győzött a botokkal és kavicsokkal játszani.

Zsombi a héten megtanult gugolásból és ülésből kapaszkodás nélkül felállni és úgy elindulni. Menet közben olyan fordulatokra képes, hogy az ember szemmel is alig tudja követni. Olyan jó érzés, ahogy megyek keresztül a nappalin vagy a konyhán, hogy egy ici pici kis emberke csak úgy süvít el mellettem és aztán vissza. Hol ezt hol azt cipel a kis kezeiben, szinte megállás nélkül jön megy az egész lakásban. Mióta jó az idő a bejárati ajtó napközben nyitva van, ami arra ösztönzi az én drága kisfiamat, hogy kimenjen az udvarra is.

Előző | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | Következő