Legfrissebb képek

Legfrissebb kommentek

  • Rojik-Hegedüs Enikő Várjuk a jó híreket!...
    2013-11-03 07:55:40 (Hétfői kontroll vizsgálat)
  • Rojik-Hegedüs Enikő Ildi, ezt olvasni is szörnyű. Remélem, végleg túl ...
    2013-10-31 18:49:30 (Kórházban)
  • Rojik-Hegedüs Enikő A legnehezén már túl vagytok, a betegségek meg csa...
  • Rojik-Hegedüs Enikő Ildi, ez a hiszti neked szól. Az óvónéinik nem fog...
    2013-08-11 15:06:28 (Hiszti a köbön)
  • Rojik-Hegedüs Enikő Nem tudom, hol szedtétek össze a vírusos torokgyul...
    2013-08-08 07:43:49 (Nyári szabadság)

Hozzáférés

rss  RSS hírcsatorna
Az RSS hírcsatorna kizárólag a nyilvános blogbejegyzéseket tartalmazza!

Jog: Látogató

BLOG - BEJEGYZÉSEK LISTÁJA

 

                                                     

 

Olyan gyorsan elszaladt ez az egy hónap, hogy szinte fel sem tűnt. Luca, nagyon jó baba, eszik és alszik, de nem akarom elkiabálni. Jövő héten megyünk 1 hónapos tanácsadásra, majd a méreteinkről akkor fogok beszámolni, bár mostanában kicsit késve számolok be mindenről, mert két gyerek mellett nincs annyi időm, amit nem is bánok, mint amikor még csak Zsombikám volt nekünk.

Zsombor nagyon szépen veszi az akadályokat. Nagyon segítőkész, imádja a hugicáját. Állandóan puszilgatná, ölelné, szeretgetné, amit természetesen engedünk is, de csak módjával. Ma nagyon aranyos volt, mellé feküldt Lucának  és beszélgetett vele és szeretgette. Bár azt hozzá kell tennem, hogy mostanság kicsit hisztisebb, de úgy gondolom, hogy ez kori sajátosság, illetve a folyamatos frontoknak és a 40 foknak is köszönhető.

A mi életünk is gyökeresen megváltozott,  mivel két gyerek nem egy gyerek, több dologra kell odafigyelnünk és egyeztetnünk, pláne mikor az altatások vagy az etetések egybe esnek, de hol az egyik gyerek vár egy picit hol pedig a másik. Úgy érzem, hogy sokkal lazábban vesszük az akadályokat Lucánál, mint, ahogy Zsombinál tettük, de ez gondolom, hogy a gyakorlat miatt van, bár a tejem miatt én mindig aggódom, hogy elég legyen és legalább olyan hosszan tudjam Lucát is szoptatni, mint Zsombit. Egyet viszont tiszta szívből mondhatok, hogy szükskégünk volt nekünk még a mi kis Luca Dorkánkra. Apával úgy érezzük, hogy most vált igazán teljessé az életünk. A kapcsolatunk is megváltozott még szeretetteljesebb lett, amióta Luca megszületett, ez lehet, hogy a közös élmény hatására van, lehet, hogy még felnőttebbek lettünk ezáltal, nem tudom. Olyan aranyosak, amikor apa büfizteti az ő pici lányát és Luca ki van feküdve, az apa mellkasán édesdeden alszik és közben két kezét apa vállain pihenteti, majd meg zabálom őket olyan édesek. Arról nem is beszélve, hogy amikor Luca megtömi pici pocakját olyan édes hangokat ad ki, piheg. Én ezekről a hangokról tudom, hogy eleget szopizott. :) Arról nem is beszélve, hogy a popóját felhúzza és olyan mint egy kis össze gömbölyödött sünike. Szumma szummárum, csak köszönni tudom, hogy ilyen szép és egészséges gyermekekkel áldott meg bennünket az ég.

 

 

Még azt mondhatom, hogy most született Luca és már el is telt egy hét. A cicire tevés már szépen ment a Kórházban is, bár kicsit aggódtam a tej mennyiségem miatt, de már ott 50 ml-ket szopizott. Amióta hazajöttünk pedig szépen szopizik tovább. Éjszakánként 4-5 óránként kelünk, napközben inkább a 3 óránkénti szopi a jellemző.

Zsombor nagyon örül az ő kis testvérének, folyamatosan puszilgatja, nem lehet kivárni míg a puszi csattan, simogatja és mondja, hogy Luca az én kistestvérem. Nagyon nagy a szerelem a bátyus és az ő huga között. Sokat segít a fürdetésnél a pelenkázásnál naponta többször beszalad a szobába meggyőződni arról, hogy minden rendben van-e. Ellenőrzi Lucát a szopik alkalmával is......

 

                                                             

message 1 hozzászólás Hozzászólok »

2011.06.10.-én délután fél 5 előtt 5 perccel anyukámmal üldögéltünk a nappaliban és beszélgettünk. Először olyan furcsa érzés fogott el, mintha görcsölne a hasam. Rögtön meg is kérdeztem anyukámat, hogy milyen érzés, hogy ha az embernek fájása van, mivel Zsombornál nem volt, ő császárral született. Anyukám rámnézett és közölte, hogy görcsöl a hasad és nagyon fáj a derekad, de ugye Ildi mondja ő, hogy nincs semmi baj. Mondtam én, hogy nincs, de az arcom mindent elárult. Szóltam Ricsinek, apa nézd az órát, mert szerintem fájásom van. Megvártunk 3-4 fájást amik már 6-7 percre jöttek és kb 50 mp-ig tartottak, aztán felhívtuk a szülésznőt, aki közölte, hogy csak akkor induljunk el, hogy ha 8 percenként jönnek a fájások és legalább 30 mp-et meghaladják. Közben elmentem lezuhanyozni és rögtön el is kezdtünk készülődni és indulni. 5 órától már 4 percenként jöttek a fájások. A Dunakeszi-Kistrarcsai útból csak annyi maradt meg, hogy apa kb 120-al ment és kérdezte, hogy nincs gáz, mire én annyit mondtam apának, hogy egy a lényeg, hogy a kocsi egyben maradjon.

Megérkeztünk fél 6 körül a kistarcsai Kórházba, ahol már a recepción elvettek minden papíromat közölvén,hogy ha haza is megyek még éjfél előtt jönni fogok vissza szülni, na mondom ez kecsegtető. Felmentünk a szülészetre, ahol apa műtős ruhát húzott én pedig egy nagy zöld hálóingbe bújtam és vártam, hogy végre meg CTG-zenek. Közben az ügyeletes szülésznő közölte, hogy ha ilyen rövidek a fájások azok még nem jók, mondtam én neki, hogy nem a hossza hanem a tartalma a lényeg, de nem hitt nekem. Végre CTG-re kerültünk, Lucával minden rendben volt, viszont a fájások elég erősnek bizonyultak ahhoz, hogy szüljünk. Végre megérkezett az ügyeletes orvos is aki a vizsgálat után megállapította, hogy a méhszáj bő 2 újnyi, úgy, hogy ma tényleg szülni fogunk. De hogyan? kérdeztem én, mivel mögöttem már volt egy császár.

Felhívták az orvosomat aki kb 10 perc múlva már meg is érkezett és mondta, hogy tényleg szülünk és nem gondolta, hogy ilyen hamar fogunk találkozi, mivel délben még a rendelőjében voltunk CTG-n, de ezzel az én drága kislányom nem foglalkozott. Megvizsgált és mondta, hogy a méhszáj 3 újnyi, kicsit később a szülésznőm is befutott, akit addig az ügyeletes szülésznő helyettesített. Közben az ügyeletes szülésznő tanácsára beszálltunk a fürdőkádba, amit telis tele engedtek meleg vízzel, aminek a hatására a fájások kicsit enyhébbnek tűntek, és két fájás között jobban tudtam lazítani. A kádba szállást követő 1 percen belül már a méhszájam 4 újnyi volt, tehát jöhettek volna a tolófájások, amik hellyel közzel meg is érkeztek, de leányzó nem a megfelelő irányba akart fordulni. Kb 2 órás vajúdás után a dokim közölte, hogy akkor itt a vége, császármetszés következik mire Luca is és én is úgy megíjedtünk, hogy rögtön lettek tolófájások és Luca elkezdett a jó irányba forogni. Az orvosom megjósolta, hogy ha így haladunk, a 3. fájás után már meg lesz Luca, ami úgy is történt.

2011.06.10.-én 21.58 kor 3360 grammal és 55 cm-el megszületett Balogh Luca Dorka.

El sem lehet mondani azt az érzést, leírni meg pláne nem lehet, hogy milyen az, amikor egy újszülött kisbabát az anyukája mellkasára raknak, aki sír és nagyon jó meleg a kis teste.

Mivel a korábbi császármetszés külön vizsgálatot igényelt és a vizsgálat nem kis fájdalommal jár, ezért a dokim megkérdezte, hogy nem szeretném-e, hogy ha elaltatnának egy órára, legalább pihennék is és nem is éreznék fájdalmat, vagy választhatom, hogy Lucával vagyok és jön aminek jönnie kell. Mivel elég fáradt voltam, ezért kértem, hogy altassanak el. A varrás és a vizsgálat kb 1,5-2 órán át tartott, aminek a végén már teljesen magamnál voltam. Még egy órát el kellett töltenünk a szülőszobán, amikorra elkészítették a családi szobánkat (VIP), ami teljesen olyan volt, mint egy hotelszoba, amit ezúton is köszönök, hogy a rendelkezésünkre bocsátottak, mert ez is hozzájárult ahhoz, hogy Luca születése egy örök élmény maradjon kis családunk számára. A kórházi napok nagyon gyorsan és jól teltek a második éjszakától Luca már egész nap és éjszaka velünk volt, igen azért a többes szám, mivel apa is, velünk maradhatott még éjszakára is, aki óriási nagy segítség volt nekünk. Itt szeretném megemlíteni, hogy annyira természetes volt számunkra, hogy apás szülés lesz, amikor ott voltunk a szülőszobán, pedig amikor az ember még csak gondol a szülésre, néha szerintem elbizonytalanodik abban, hogy apával kapcsolatban, hogyan cselekedjen. Ricsi óriási segítség volt a szülőszobán, a fájások alatt folyamatosan legyezett szegénynek a keze a lepedőtől tiszta vízhólyag volt, aztán a fájások során is folyamatosan bíztatott, símogatott, és a tolásnál is hatékonyan közreműködött. Azt hiszem, hogy egy ilyen helyzet kapcsán ha két ember igazán szereti egymást még inkább közel kerül egymáshoz, amit ugye az első szülés kapcsán nem élhettünk át. Ezúton is szeretném megköszönni azt a figyelmet, óvást és szeretet, amit a szülés során tanúsított irántam és aztán Luca iránt is. Szeretünk apa.

Miután átkerültünk a családi szobánkba el kellett mennem pisilni, ami nem igazán ment és miután kijöttem a wc-ből az előszoba földön találtam magam. Azt még most sem tudom, hogy az altatás a kimerítő 5 óra vagy mi miatt de elájultam és arra ébredtem, hogy a padlón fekszem. A szülésznőm felsegített rögtön rohantunk az ágyig, hogy újból elő ne forduljon az eset. Másnap kb délig éreztem még azt a szédülést, ami több esetben is végződhetett volna ájulással, de hála az égnek többször nem fordult elő. A kórházban töltött napok az orvosom a szülésznőm az osztályon dolgozó csecsemősök, nővérek és egyéb személyzet kiemelkedő munkát végzett, nekem még ilyenben nem volt tapasztalatom, de azt hiszem, hogy bárki számára tiszta szívvel ajánlhatom a személyzetnek a kedves, megértő, gondoskodó munkáját és a kórház biztonságot nyújtó igényes kiszolgálását.

 

message 3 hozzászólás Hozzászólok »

Amióta itthon vagyok csak úgy mennek a napok egymás után. Bár nem panaszkodom, mert mindig van tennivalóm, annyi a dolog egy kertes háznál.

A fiúktól anyáknapjára egy gyönyörű sárga liliomot kaptam, aminek nagyon örültem, ez volt az első igazi anyáknapi ajándékom.

A május 1-ei majális Dunakeszin 1 héttel később volt megtartva, mivel egybekötötték egyéb ünnepséggel így 1 hetet várnunk kellett a szórakozásra. Zsombor meglepetést okozott mindkettőnk számára, mivel eddig idegenkedett minden féle forgótól és játéktól ami a szabadban van. Pici ismerkedés után felült, természetesen apával, a kisvasústra, méghogy felült, de leszállni sem akart. Aztán egyik nap elmentünk a Tescoba Mamával és Zsombival vásárolni és láss csodát egy izgő-mozgó kis busz állt a Tesco egyik szegletében, egy százassal kezdett el működni, az első százast felhasználtuk ismerkedés címén, de már a végén Zsombor beszállt a buszba, kormányozta, sebességet váltott és amikor lejárt az idő, mondta, hogy megint, és ki sem akart szállni, úgy, hogy mehettünk pénzt váltatni és indult az egész előről. A másik érdekesség, hogy a Tescoban is beszállt a bevásárló kocsiba, ami nem csak egy szimpla kocsi, hanem egy kis autó volt és azt is úgy kormányozta, hogy csak néztünk.

A beszédfejlődésünk a csúcspontjára hágott. Zsombor mondókákat mondd de nem csak egyet legalább ötöt vagy hatot. Olyan aranyos amikor tanul egy új szót és felordít, hogy Anya és mondja rögtön az új szót, amit tanult. Nagyon szépen kommunikál magyarul és rengeteg mindent tud magyarul és angolul is, ilyenkor először magyarul mondja majd angolul.

Mostanában a legérdekesebb dologok számunkra az autó, a vonat, a repülő, a rendőrautó, és a motor. Amikor Zsombor meglát egyet rögtön felordít, hogy vonat, repülő stb.

A Húsvétot mint minden évben ismét vidéken töltöttük. Már hetekkel korábban elkezdtük a locsolóvers megtanulását Zsombival, amit a locsolásra nagyon szépen egyedül eltudott mondani. Volt, tojásvadászat, persze, amikor Zsombor megtalálta az első virágoskertben elrejtett csokit, már nem kereste a többit, mert rögtön megszerette volna enni, de aztán Apának sikerült rávenni arra, hogy tovább keresse a tojásokat, nyuszikat, bárányokat, csirkéket, rudikat.... Idén arra döntöttem, hogy csak olyan csokikat veszünk, amit tudunk, hogy Zsombor szeret, mert legalább azokat nem nekünk kell megenni.

                                                                                   

 Pár napot sikerült is otthon tölteni, számítván arra, hogy a szülésig ez az utolsó hazalátogatásunk. Ezt a látogatást is úgy szerveztük, hogy a szülőszobai csomag már nálunk volt az autóban. Lehet, hogy ez, lehet, hogy az otthon melege de a kis kiruccanás nagyon nyugodtan, kiegyensúlyozottan telt mindenki számára és olyan hirtelen elröppent, hogy már újból csak azt tapasztaltuk, hogy itthon vagyunk Dunakeszin.

Én május első hetétől itthon vagyok Zsomborral, viszont némi üröm az örömben, hogy Apának vissza kellett menni dolgozni. Anyukám készségesen jött, hogy a nagy pocakommal ne kelljen megerőltetnem magam és segít a háztartásban illetve, itt lesz velünk amíg szükséges, mivel én a továbbiakban is bedolgozok. A hetek nagyon telnek egymás után már lassan a finishben leszünk, amit nem is bánok, bár még nem tudom elképzelni és felfogni, hogy rövidesen két gyermekes szülőkké válunk és milyen érzés lehet, de gondolom, hogy pillanatok alatt fel fogunk nőni a feladathoz újból. A ruhácskák már készen várják az új jövevény érkezését, a szoba is lassan készen áll, már csak takarítani kell illetve néhány dolgot kimosni mint hordozó huzat, babakocsi stb.

Úgy érzem, hogy Zsombor is érzi a változást, és nagyon könnyen alkalmazkodik az új helyzetekhez, bár néha kicsit hisztisebb és türelmetlenebb amit az én anyai szívem a folyamatos változásnak tud be. Remélem, hogy szeretni fogja a kistesóját. A hét elején már megvettük a Kórházi ajándékát is, amit a  kistesótól fog kapni, mivel többen javasoltátok, hogy így talán könnyebben fog alkalmazkodni a kialakult új helyzethez.

 

Egyik este végre Zsombor lefeküdt nyugodtan, hogy most már alszik, erre nálunk megvan a minden napos rituálé. Alig lefekszik nagy vigyorogva felül és suttogva közli, hogy anya tüsszentett, ránéztem alig tudtam megállni, hogy ne nevessek. Vissza kérdeztem, hogy ki tüsszentett kisfiam, erre Zsombor megszólalt, hogy Kormos. Apával alig tudtuk megállni, hogy ne törjünk ki hangos röhögésbe, mert ugye egyszem fiunk mindent elkövet, hogy ne kelljen aludni. Szintén Kormosos történet, hogy az eb és gazdája nagyon oda van egymásért. Számtalan esetben Zsombor megöleli, megszereti, és mondja a kutyának, hogy szia Kormos szeretlek. Erre egyik délután megszólal Apa, többször mondod a Kutyának, hogy szeretlek mint nekem! :)

Zsombor kezd beszokni a wc-be. Ez annyit jelent, hogy eddig bármikor mondtuk neki, hogy ha pisilni vagy kakálni kell akkor szólj és megyünk a wc-re vagy hozzuk a bilit a válasz egy határozott nem volt. Most már eljutottunk oda, hogy szépen ráül a wc szűkítőre, igaz, hogy minden eredmény nélkül de üldögél ott és vagy a vizet engedi vagy pedig tépi a wc papírt. Lehet, hogy elindultunk a szobatisztaság felé?! :)

Napközben egyre többször rajzolunk krétával a táblára, általában virágot, kutyát, házat kell rajzolni, amit Zsombi néhány kréta mozdulattal rögtön tönkretesz, és aztán törölhetjük a táblát és rajzolhatjuk az újabb virágot, házat.....

Hústvéthoz közeledvén már elkezdtük a locsolós vers gyakorlását és tanulását, ami egyre jobban megy Zsombornak. Igaz, hogy egy három mondatos versről van szó és Zsombi nagy harsányan ismételgeti az utolsó három szót, persze a számára leglényegesebbeket. Mivel a hajunk már megint olyan hosszú volt mint egy kislánynak, próbáltam húzni a vágást, mert úgy fáj a szívem, ahogy látom, hogy fél a hajnyírótól, de aztán nagy hirtelen felindulásból Apával hétvégén levágtuk Zsombor haját. Az első rész nagyon jól sikerült, tanulgattuk közben a locsolós verset, aztán a hátsó rész kicsit pityorgósra sikeredett, de remélem, ha többet fogjuk nyírni a haját, ezt is szépen megszokja mint a hajszárítót.

 A beszédünk egyre szebb és nem csak magyar nyelven, hanem a legtöbb szónak tudja az angol megfelelőjét is. Például ha a szárítóról pakolunk el, akkor már mondja is, hogy tányér/ plate és stb. Olyan a feje mint a szivacs, egyszer kell valamit elmondani neki, aztán nem győzi az új szót ismételgetni.

Próbáljuk még most csak napközben szokatni Zsombort az új szobájába, ami elég jól sikerül, sokszor felfekszik az új ágyára, játszik a szőnyegen, pakol ki és be stb. A régi hifim a szobájába lett téve, mivel máshova nem fér, meg egyébként is had legyen saját magnója címszóval, mostanság bekapcsoltatja Apával az angol zenei cd-t és míg én kint a nappaliban tevékenykedek Zsombi fenhangon énekli a szobájában az éppen a hifiben lévő gyermekdalokat.

Elég régen nem írtam már, azóta történt egy-két dolog. Hála az égnek Lucával minden rendben van már a 28. héten járunk és reméljük, hogy még egy jó ideig bent marad.

Zsombortól elvettük a cumit, elég drasztikusra sikeredett, de úgy gondolom, hogy ezt másképp nem lehet. Két egymást követő napon ivott és betömködte a szájába a cumiját miután félrenyelt és fulladozott, amihez mi nem akartunk aszisztálni, legalábbis én nem. Apa igaz, hogy könyörgött még az alváshoz a cumihoz, de vagy teljesen elvesszük vagy sehogy. Megszendvedtük az első két napot de azóta semmi gond, nagyon ügyes nagy fiú és hamar megértette, hogy az Ő érdekében tesszük az egészet. Bár mióta elvettük a cumit kicsit hisztisebb lett, de reméljük, hogy ez is hamarosan el fog múlni.

A hétvégén vidéken voltunk a nagyszülőknél, természetesen Zsombor mint mindig nagyon jól érezte magát, amikor kiszálltunk a kocsiból rögtön megszólalt, hogy Szilveszter és Picur, mivel így hívják Mama kutyáit, pedig senki nem is mondta neki.

 

Elkészültünk Zsombor új szobájával, nem volt kis munka, mivel Luca a Zsombor régi szobájába fog beköltözni.  A matracon kívül minden megvan és a helyén van, bár azt is megrendeltük, de sajnos még nem jött meg. Elővettük a Zsombi 56-os 62-es még használható kis ruhácskákat is, kimostuk, kivasaltuk és betettük a szekrénybe, reméljük, hogy jók lesznek Lucának.

Zsombor egyre jobban és nagyobb összefüggésekben beszél, olyan aranyos, ahogy megmagyarázza, hogy mit szeretne, amikor nem értjük, hogy mit mond, bár sokszor ki is tudjuk következtetni.

 

Mivel a 26.ai hétvégét vidéken töltjük, ezért Apával úgy gondoltuk, hogy a 20.-ai hétvégét ünnepléssel töltjük, hogy mi is szűk családi körben felköszönthessük Zsombort 2. születésnapja alkalmából.

Természetesen a torta sütés ismét nem maradhatott el:

 

Állapotomnál fogva, nem akartam itthon nagy sütés-főzést, vendégeskedést szervezni, ezért úgy döntöttem, hogy valamilyen házon kívüli ünneplési lehetőséget keresek. Így esett a választás a Dunkakeszin lévő Játszóházra, amely közel 5000m2 és nincs is messze tőlünk. Vasárnap délután próba képpen ellátogattunk a Jásztóházba, ahol a kezdeti megilletődés után Zsombor nagyon jól érezte magát. Meg is fogadtuk Apával, hogy többször el fogunk látogatni a Játszóházba, mivel a 2 év körüli gyerekek is elég sok játszási lehetőséget találnak maguknak és számos egyéb programnak is otthont ad az épület.

 

 

 

 

message 1 hozzászólás Hozzászólok »

Február 14.e Valentin nap, mint azt, mindenki jól tudja. Mi is megtartottuk a magunk kis Valentin napját.

Íme a bizonyíték:

A fiúk gyönyörű tavaszi virágcsokorral leptek meg, míg én egy tortával próbáltam kedveskedni azért, hogy nem felejtették el eme nemes napot :)

 

 

Túl vagyunk a Down kór szűrésen és a 2. genetikai ultrahangon is. A Down kór szűrés eredménye is tökéletes lett illetve a genetikai ultrahang is jól sikerült, igaz, hogy kétszer voltunk a genetikai ultrahangon, mert úgy éreztem, hogy a magánorvosomnál készített uh nem volt annyira teljeskörű és alapos, mint amin Zsomborral voltunk az Istenhegyi Klinikán. Így arra döntöttünk Apával, hogy elmegyünk ide is és oda is, több szem többet lát.

Kisasszony nagyon jól érzi magát, akár csak a bátyját látnám, ugyan olyan mint Zsombor ennyi hetesen volt. Lába keresztben, fejét többször hátrafeszíti, és az orra és a szája is teljesen olyan mint a Zsomboré. Talán annyi különbség van, hogy Zsombor állandóan úgy fordult, hogy nem nagyon lehetett látni a kukit, Luca viszont úgy kezdi az uh-t, hogy a két pici lábát mindig szétteszi, hogy meggyőződhessünk arról, hogy valóban kislány és, hogy nem a szemünk káprázik. Zsombor is természetesen bent volt mindkét uh-on, bár nem igazán a hugával foglalkozott, inkább fogta a kezemet illetve Ő akarta az uh-t elvégezni.

Apával eldöntöttük, hogy Luca születésekor levetetjük a köldökzsinór vért, mert nem hisszük, hogy erre több alkalmunk lenne, és hátha így mindkét gyerkőc valamilyen szinten védve van/lesz. El is kezdtünk körbenézni, hogy hol milyen lehetőségek vannak milyen árban stb. stb.

Közben Bátyus túlesett az első hajvágáson, igaz, hogy elég sírósra sikeredett, de engem már annyira zavart a nagy lobonc, hogy mondtam Apának, hogy bármi áron is de le kell, hogy vágjuk Zsombor haját. Apa megfogta én pedig próbáltam a tőlem telhető legjobb módon levágni Zsombi haját. Szerintünk nagyon édes lett, olyan igazi kisfiús.

Zsombi egyre többet beszél, mindent ismétel amit hall, akár tv-ben akár tőlünk. Többször rak már össze szavakat is egymás után. Egyre több mindent próbál szavakkal kifejezni. Szépen számol 7-ig és 3-tól vissza fele is. Nagyon ügyesen kirakózik, egyszer kell valamit megmutatni és legközelebb már egyedül rakja helyére a kirakókat. Jelenleg az étkezésünkkel sincsenek nagyobb gondok, már az ételt is nagyon szépen kéri, hogy ha éhes, nem kell erőltetni semmit, hanem magától kéri és mondja, hogy mit szeretne enni.

message 2 hozzászólás Hozzászólok »
Előző | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | Következő