Legfrissebb képek

Legfrissebb kommentek

  • Rojik-Hegedüs Enikő Várjuk a jó híreket!...
    2013-11-03 07:55:40 (Hétfői kontroll vizsgálat)
  • Rojik-Hegedüs Enikő Ildi, ezt olvasni is szörnyű. Remélem, végleg túl ...
    2013-10-31 18:49:30 (Kórházban)
  • Rojik-Hegedüs Enikő A legnehezén már túl vagytok, a betegségek meg csa...
  • Rojik-Hegedüs Enikő Ildi, ez a hiszti neked szól. Az óvónéinik nem fog...
    2013-08-11 15:06:28 (Hiszti a köbön)
  • Rojik-Hegedüs Enikő Nem tudom, hol szedtétek össze a vírusos torokgyul...
    2013-08-08 07:43:49 (Nyári szabadság)

Hozzáférés

rss  RSS hírcsatorna
Az RSS hírcsatorna kizárólag a nyilvános blogbejegyzéseket tartalmazza!

Jog: Látogató

BLOG - BEJEGYZÉSEK LISTÁJA

A héten be sem állt Zsombor szája. Hol a saját kis nyelvén, hol pedig az általunk tanított szavakat szajkózta egész nap, olyan édes, hogy el sem tudom mondani. Több érdekesség is történt, ami az én anyai szívemet kicsit melengette. Mielőtt Zsombor megszületett 8 hónapos terhesen festettem a szobája falára különböző figurákat, mert úgy gondoltam, hogy ez majd az én csemetémnek tetszeni fog. Viszonylag rövid idő alatt sikerült eldöntenem, hogy melyik falra mit fogok festeni, de az egyik figurán sokat gondolkodtam, hogy azt fessem-e arra a bizonyos falra. Mivel imádom a katicákat, ezért arra a bizonyos falra egy margarétán ülő katicát festettem. Úgy látszik, hogy a katica imádatomat a fiam is örökölte, mivel minden reggel ébredés után és este lefekvés előtt oda kell, hogy vigyük a falhoz és megsimogatja a katicát. Ma azaz pénteken este szintén a szokásos körünk közben, folyamatosan mondogattam, hogy Katica, Katica, Katica, és próbáltam Zsombort arra ösztönözni, hogy ő is mondja, hogy Katica, de csak egy K betűt tudott Zsombor kimondani. Ma este valami oknál fogva a Katica után hozzátettem, hogy bogár és a második bogár szó után az én drága kis fiam megszólalt, hogy Kogár. :) 

Szintén délután nővérem telefonált, és szokásához híven Zsombor fogta a telefont, ami ki volt hangosítva és folyamatosan mondogatta a maga kis mondandóját, ez azért érdekes és újdonság, mert eddig soha meg sem szólalt a telefonba és nem elég, hogy megszólalt, hanem mikor mondtam neki, hogy na most már búcsúzunk Keritől akkor Zsombor megpuszilta a telefont, hát azt hittem, hogy elsírom magam, annyira megható volt az egész.

A következő újdonságunk az a készségfejlesztő teknősünk, amiben kis elemek vannak amit a helyükre kell, hogy illesszünk. Apa már többször megmutatta Zsombornak, hogy, mit hogyan kell.  Zsombor ezt a következő képpen csinálja, előveszi az egyik elemet picit megkóstolgatja, majd odaadja a kezünkbe mi beillesszük az elemet a helyére Zsombor pedig belöki a lyukon. Mostanában egyre többet igényli, hogy ilyen és hasonló játékokkal foglalatoskodjunk illetve napközben többször előveszi a mondókás könyvet is és olyankor mutatja, hogy olvassunk neki belőle. Olyan édes, ahogy ül töröküllésben és komoly arccal hallgatja a szebbnél szebb mondókákat.

Mozgásfejlődésünk is napról napra egyre jobban fejlődik. Nem győzzük Zsombival róni a köröket, még jó, hogy olyan nagy a nappalink. Most már nem kell az egész kezét fogni, csak egy-egy újjunkat fogja csöpnyi kezélvel és úgy szalad, hogy arra nincs időnk, hogy a szőnyeg után felvegyük a papucsunkat.

Újjabb fogunk még mindig nincs, de már két fog is úgy néz ki, hogy rövidesen előbújik, bár ezt mondtam a múlt héten is, és még mindig semmi. A fogzás sajnos kihat a napjainkra, mert Zsombi elég nyűgös, lehet, hogy ez azért is van, mert egyszerre több fogunk jön.

 

Fogzunk, fogzunk és fogzunk! Mindig azt hiszem én kis naív, hogy az előzőnél rosszabb már nem jöhet, de a következő fognál átélt kínok megcáfolják azt. Jön a jobb fölső, de elég erőteljesen. Most már a homeopátia sem segített, úgy, hogy a nurofenhez kellett folyamodnunk Zsombornak annyira fájt. Alíg várom, hogy a fölső 4 fog kibújjon, mert azt mondták, hogy ezek a legfájdalmasabbak, és a többi már gyerekjáték lesz, na majd mesélek. A héten Zsombor megtanult lemászni az ágyról. Olyan lendülettel mászik föl és le az ágyon, hogy alíg bírjuk elkapni. Nagyon aprólékosan kidolgozta a mozdulatokat, de meg is látszik, mert már nem, hogy mászik lefele az ágyról hanem szó szerint ugrik. Újjabb szavakkal bővült a szókincsünk pl: ku= kutya, ke= keri, okés és a kö= köszi. Amikor meglátja a mondókás könyvet szól, ami nálunk azt jelenti, hogy felemeli az egyik kezét és vagy azt mondja, hogy aka= apa, anya vagy azt, hogy he és akkor tudjuk, hogy mondókáznunk kell. Nagyon szépen egyensúlyoz, most már ha egy kézzel fogjuk is szépen lépeget, a lépések, meg már futássá alakultak, de olvastam, hogy ez természetes, mert bizonyos gyerekek így érzik csak az egyensúlyt, és a mi kisfiunk ezek közé a bizonyos gyerekek közzé tartozik. Megérkeztek a héten Zsombor szülinapi ajándékai, igen tudom, hogy azt gondoljátok, hogy még korai, mivel még közel 1 hónap van hátra, de anya már csak ilyen, semmit nem bíz a véletlenre. A héten a védőnő is bejelentkezett és szólt, hogy ajánlatos Zsombort meningococcus ellen beoltatni, még nem volt időm utána olvasni, de minden véleményt szívesen veszek ezzel kapcsolatban.

message 1 hozzászólás Hozzászólok »

Zsombor a héten csodát művelt :) Először integetett aztán tapsolt és végezetül a két kis kezecskéjét feltartva megmutatta nekünk, hogy milyen nagy lesz, hogy ha nagy lesz :) Annyira ügyes, bár nem tudom, hogy egy közel 11 hónapos babának mit kell tudnia, de szentül megvagyok győződve, hogy nagyon szépen fejlődik az én pici fiam. A másik érdekesség az volt, hogy a mobilom a nappali ágy közepére volt téve, és Zsombor fölállt az ágy szélénél ami kb 40 cm és felmászott az ágyra. Miután megszerezte a mobilt visszamászott a földre. Apával nagyon büszkék voltunk rá! Remélem, hogy ezeket a csodákat sikerül a héten meg is örökítenem, de az a gond, hogy a fényképező szinte egész nap a kezemben lehetne, hogy ha minden egyes ilyen mozdulatot szeretnék megörökíteni. A héten a tv-ben láttunk egy pici lányt, akit az édesanyja egy kórházi inkubátorba hagyott. El sem tudom képzelni, hogy, hogy tud egy anya ilyet tenni. Hacsak vissza gondolok azokra a dolgokra, amit megosztottam itt a blogon keresztül mindenkivel és azokra is amit nem, úgy érzem, hogy egyetlen egy percét sem szeretném elfelejteni, ezeknek a csodálatos perceknek, amik azóta történtek velem amióta édesanya vagyok. Amikor megláttam azt a csöpp kislányt a tv-ben, rögtön eszembe jutott, hogy milyen aranyos volt Zsombor pici babának is, de úgy gondolom, hogy minden kornak megvan a maga szépsége és aranyossága. Lehet, hogy az az édesanya még nem élte át ezeket a csodákat? Mint például amikor az etető székben ülve befejezve az evést a fejemet az ölébe hajtva megsimogat és megpuszilja a homlokomat, mintha megköszönné az ételt, amit adok neki. Nem tudom, hogy, hogyan dönthet így egy édesanya, de biztos, hogy megvan az oka rá. Ez egy kicsit érzelgősre sikerült, de úgy gondoltam, hogy ezt a néhány sort meg kell osztanom veletek. Csütörtökön beindult az úszás mint, ahogy a fenti képek is mutatják. Zsombi nagyon élvezte a csütörtöki úszást ellentétben a vasárnapival. Vasárnap annyian voltak kb 40 fő, hogy tele volt a medence, és az én kisfiam besokalt, amit nem is csodálok, kb 10 perc múlva sírva jöttek ki apával a medencéből. Csak azt nem értem, hogy ha ennyien vannak, akkor miért nincs az lekorlátozva, hogy legalább ilyenkor ne mehessen két szülő be a medencébe, mert ez sem a gyerekeknek sem pedig a felnőtteknek nem egészséges, hogy egymást taposva töltik a közel 45 percet. Hét közepén amikor elkezdtem ez a bejegyzést írni még Zsombor akkor fedezte fel, hogy, hogyan lehet felmászni az ágyra, vasárnapra már olyan szinten kifejlesztette a technikáját, hogy mire elfordulok és visszanézek Zsombi már ezerrel mászik az ágyon de olyan tempóval, hogy szemmel követni sem lehet. A másik érdekesség, hogy most már támaszkodás, kapaszkodás nélkül áll néhány másodpercig aztán összeesik mint egy puding. Mi úgy gondoljuk, hogy most már ennek az önálló járás lesz a vége..... :)

 

A héten újból elmaradt az úszás technikai okok miatt. A kezdő csoportból immár haladó csoport lett, és a nagyfiúk és lányok már karúszóval úszkálnak, ebből is látszik, hogy mennyire múlik az idő. Az elmúlt héten Zsombor megtanult két kézzel tapsolni, az egykezes eddig is ment de mostmár nagyon ügyesen csapkodja a kis kezeit össze. Zsombor kedvenc csatorjána az U, ahol nagyon sok mai sláger tetszik neki. A zene teljesen leköti a figyelmét evés közben is így nagyon sokat hallgatjuk és nézzük a fent említett csatornát. Nemcsak, hogy nézzük és hallgatjuk szinte egész nap, hanem Zsombor táncol is rá. Folyamatosan rogyasztja a kis lábait ami tényleg úgy tűnik mint, hogy ha annyira élvezné a zenét, hogy rögtön táncra is perdül. Hamarosan Zsombor 1 éves lesz, így elkezdtük az előkészületeket. Megrendeltem a nappali feldíszítéséhez szükséges party kellékeket, illetve a torta sütéshez a tortaformát, gyöngyöket, díszeket, gyertyát stb, mivel úgy gondoltam, hogy én szeretném saját kezűleg elkészíteni Zsombi tortáját. Szerintem sokkal bensőségesebb, hogy ha én készítem ( szeretettel ), mintha bemegyek a boltba és megveszem a kiválasztott tortát. Nem tudom, hogy korábban írtam-e, de nagyon ügyesen integetünk, most már nem csak jelentkezünk, hanem ténylegesen lebeg a kis kezünk a levegőben. Egyre erősebb Zsombi és javul a kitartása is, eddig ha megtettünk 10 lépést elfáradt és leült, most már körbejárja az egész nappalit, úgy, hogy fogjuk a két kis kezét. Sokkal ügyesebben mer már járni akkor is, hogy ha csak az egyik kezét fogjuk, mint eddig, mert úgy láttam, hogy korábban picit bizonytalan volt de egyre erősebb és magabiztosabb.

message 1 hozzászólás Hozzászólok »

Ezen a héten kibújt Zsombor 3. fogacskája a bal felső. Elég sokat szenvedtünk vele kb 3 hónapot, mire kibújt, de közben már másik három is megindult. Egyik éjszaka eszembe jutott, hogy mikor Zsombor megszületett rendeltünk neki puha talpú cipőt, és hogy most már itt az ideje, hogy hordja. Elő is vettem és pont jó az apró lábacskákra, hogy, hogy örült a pici cipőknek, hát még én, hogy olyan nagy fiam van, hogy már benti cipőt hord. Zsombor kimondott egy újabb szót, ami a kocka, ami az ő kis szájacskájából koka-ként szól. Most már a kúszó " gyorsabb " mászást felváltotta teljesen a négykézláb mászás. Egyre bátrabban állunk, ami azt jelenti, hogy már nem kapaszkodunk a kezeinkkel, hanem hadonászunk, integetünk, rágcsálunk és vagy pocakkal vagy pedig fejjel támaszkodunk. Múlt héten közösen megvettük Zsombi tavaszi kollekcióját, mind a cipőt, mind pedig a 80-as ruhácskákat, azoknak is úgy örült ( nagyon könnyű neki örömöt szerezni ) nem győzte húzogálni, hajtogatni azokat.

message 1 hozzászólás Hozzászólok »

Vége az ünnepeknek és már 2010-et írunk és újból itthonról jelentkezünk. Zsombor lassan 1 éves lesz nagyon eltelt az idő,  egyre nagyobb fiú. Az elmúlt héten szenvedtünk a bal felső fogunk miatt, amit nagyon remélek, hogy rövidesen kibújik, és végre Zsombor is megnyugszik. Egyre ügyesebbek vagyunk. Integetünk, bohóckodunk, puszit küldünk, csikózunk a szánkkal, egyre bátrabbak vagyunk állás közben.

A haza fele vezető úton végre Zsombor meglátott a visszapillantó tükörben és nagyon jót játszottunk útközben. A másik újdonságunk, hogy kivette apa kezéből a textil pelust és elkezdett bújócskázni vele. Olyan zabálni való volt, ahogy felemelte kezeivel a pelenkát és az arca elé tartotta. Hol az egész arcát befedte a pelenkával, hol kilátszott az egyik szeme, hol mindkettő, nagyon aranyos volt. A harmadik újdonság, hogy a Klári keritől kapott micimackós készségfeljesztő játék húzógombját is felfedeztük és most már nem csak a kezünkkel forgatjuk micimackót és malackát, hanem önállóan megtanultuk a karral mozgatni azt. Napról napra annyi újdonság történik, hogy teljesen el vagyok képedve, hogy mennyi mindent tud már az én 10 hónapos kisfiam.

Kis Karácsony Nagy Karácsony, kisült-e már a kalácsom?

Ha kisült már ide véle, had egyem meg melegébe. 

Jaj de szép a karácsonyfa, ragyog rajta a sok gyertya. 

Itt egy szép könyv ott egy labda, jaj de szép a karácsonyfa.

Februárban még nem győztük mondogatni, hogy karácsonykor már Zsombor 10 hónapos lesz, és eljött nagyon gyorsan ez az idő is. A héten haza utaztunk a nagyszülőkhöz, rengeteg tenni valónk akadt a konyhában ( főzés, sütés ) és a konyhán kívül is ( karácsonyfa díszítés ). Ahogy gondoltam Zsombi még túl pici ahhoz, hogy felfogja, hogy mi történik körülötte, de remélem, hogy azért valami számára is más volt mint a hétköznapokban.

A karácsonyfát szintén egyedül kellett feldíszítenem a csöppem csak abban segített, hogy szétcsapott a díszek között. Az ajándékokat együtt bontottuk ki, remélem, hogy jövőre már ez menni fog egyedül is. Teljesen más volt ez a karácsony mint a korábbiak. Ez már teljesen Zsombor körül forgott, mint, ahogy a mindennapjaink is.

Már egészen kezdünk jól lenni, bár a fogunk egyre jobban be van dagadva, és eléggé megnehezíti az evést illetve a napjainkat. Reméljük, hogy hamarosan kibújik a felső két kis gyöngyszem, mert természetesen egyszerre jön mindkettő, nem gondoltam volna, hogy ennyire megszenvedünk a fogzással.

Kimondtuk az első jelentős szót ami az " apa " volt, hát had nem mondjam, hogy apának, hogy nőtt a mája. Bizonyára azért ezzel a szóval kezdtük, mert Zsombor számára ezt volt a legegyszerűbb kimondani, ezzel magyarázta anya....

 

 

 

A hét betegeskedéssel és az ünnepre való készülődéssel telt. Már kedd délután láttam, hogy Zsombor szemei túl fényesek. Szerdán reggel már hőemelkedése volt, szerda délután el is mentünk a gyermekorvoshoz, gondolván, hogy ha elejét fogjuk a betegségnek, akkor hamar túl leszünk rajta. A gyermekorvos megállapította, hogy jön a foga és attól van a hőemelkedése. Meg is nyugodtunk és délután el is mentünk szánkózni, ami nagyon jól sikerül, mert újra gyermeknek érezhettem magamat, mivel az én ölemben ült Zsombi és apa pedig húzott bennünket. Amikor kiindultunk a kapun és meghúztam a szánkót, amin ugye már Zsombi rajta ült, a picúrkám oldalt leborult a szánról mint egy krumplis zsák, és tiszta havas lett. Aztán a mellettünk lévő utcában apa takart egy nagyot annyira csúszott a hó, amin Zsombor úgy nevetett, hogy csak na, biztos azt hitte, hogy apa hülyéskedik. Csütörtök délutánra már a hőemelkedésből láz lett, felhívtuk a gyermekorvost, aki kérte, hogy vigyük el Zsombort a házához. El is mentünk és 1 nappal az első látogatásunk után megállapította, hogy Zsombornak vérvörös a torka. Ez nem tudom, hogy 1 nap alatt, hogy alakulhatott ki, de hát én nem vagyok orvos. Megkaptuk a mi kis receptjeinket és az információt, hogy szombaton a doktornő még látni akarja Zsombort. Szombaton a délutáni rendelésre vissza is mentünk ahol közölte, hogy már nem köhög annyira a gyermek, Ricsivel egymásra is néztünk, mert Zsombi nem is köhögött. Semmit nem talált, már mint az előzőeken kívül, mondta, hogy szedjük még a gyógyszereket 3 napig és akkor minden rendben lesz. Persze este fürdéskor Zsombi mellkasa és háta tele volt apró piros pöttyekkel, azt mondanom sem kell, hogy a szívbaj kerülgetett, hogy vagy himlős vagy pedig allergiás valamelyik gyógyszerre, de kiderült egy újabb gyermekorvosi telefonálás után, hogy a doktornő elfelejtette közölni velünk, hogy a vírus egy tünete, és ezek után már le fog vonulni. Vasárnap pelenkázásnál újabb szívroham, mert nem, hogy a pöttyek múltak volna, hanem egyre több és egyre pirosabbak voltak. Felhívtuk a gyermekorvost, aki közölte, hogy látni szeretné Zsombort úgy, hogy újabb látogatás következett és újabb gyógyszerek. Nagyon remélem, hogy az elkövetkező egy évben nem kell a gyermekorvoshoz mennünk, mert ezen a héten többet voltunk nála, mint az elmúlt 10 hónapban.

Megérkezett a Jézuska Dunakeszire. Azért járt ilyen hamar, mert még szent este előtt megyünk haza vidékre és azt szerettük volna, hogy, ha itthon is jár a Jézuska és míg haza nem megyünk Zsombor élvezi a karácsonyfa látványát. A díszítés elég érdekesen zajlott. Zsombor nagyon segítőkész volt a gömbök bekapásában és szétgurításában, ami azért volt szép, mert így dupla időbe tellett, amíg feldíszítettük a fát, mivel állandóan gömb ki Zsombor szájából, gömb vissza a nappali egyik sarkából, de jelentem elkészültünk a fa díszítéssel. Idén nagyon gazdag volt a nagyszülők Jézuskája. Zsombi szánkót, kis motort, taligát, sőt még játék tartót és építő kockákat is kapott, azt hiszem, egy szavunk sem lehet, persze ezeket a játékokat mi szereztük be, mert mindig annyi cuccal jövünk és megyünk, hogy ha otthon vették volna meg jövő karácsonyig nem kerültek volna haza a játékok. A hétvégén befejeztük idénre a babaúszást, azt hiszem, szépen fejlődik Zsombor, bár, ahogy azt korábban gondoltam, nem igazán bírja a kötöttséget és bezártságot. Ez abból is látszódik, hogy a karúszókat, amikor rátette Bori a kezeire rögtön sírni kezdett Zsombor, és amikor levettük róla el is múlt minden probléma, hát ilyen a mi kisfiunk. :) Hód költözött a Vasvári Pál 4. alá a gyerek szobába. A hódnak neve is van méghozzá Zsombor, nem lehet elmondani, hogy milyen tempóval tudja rágni azzal a két pici fogacskával a fenyőfa kiságy belső oldalát. Olyan lendülettel és erővel köpi ki a cumit gondolván arra, hogy ha minnél messzebb megy annál több ideje marad rágni a kiságyat, persze azt nem is kell ecsetelnem, hogy a kiságy belső oldala szörnyen néz ki. Nem csak a kiságyat kezdte el a mi kis hódunk rágni, hanem a nappaliban lévő dohányzó asztalra is rákapott, úgy látszik, hogy ez a hód csak a fenyőfát kedveli. A motorozásra is teljesen ráérzett Zsombi, amikor apa ráülteti a kis motorra, úgy berreg, hogy majd nem megzabáljuk, mintha egy pici motor lenne a nappalinkban. Az étvágyunk ezen a héten is nagyon jó volt, már eszünk tojás sárgáját és túrót is, anya mindig megpróbálja valahogy belecsempészni az ételekbe.

Megérkezett Dunakeszin is a mikulás, mint, ahogy a mellékelt képek is bizonyítják. Zsombort valami oknál fogva, nagyon izgatta a télapó szakála, mert minden egyes télapónak le akarta tépni. Nagyon aranyos volt egyáltalán nem félt a télapótól, pláne úgy, hogy apa hangja volt. Hozott is ám sok ajándékot, mert ugyanis a mi kisfiunk nagyon jó gyermek volt. A héten ismét sort kerítettünk, hogy elmenjünk tanácsadásra. 1 órás várakozás után sorra is kerültünk ( mi voltunk az elsők ), ahol megmérték Zsombor súlyát és felírták a szükséges dolgokat, hogy a következő 2 hónapban ne is kelljen mennünk, csak ha esetleg valami betegség lesz, amit remélek, hogy nem fog bekövetkezni. Az étvágyunk továbbra is jó, amit a továbbiakban is remélek, hogy így marad. A héten Zsombor megmutatta, hogy tud ő négykézláb is mászni, csak a kúszás gyorsabb és biztonságosabb számára. Egyre magabiztosabban állunk és tottyanuk popsira, illetve ülünk. Annyira szeret állni, hogy este még az alvásra is alig van ideje. Alig van ereje, de feltornázza magát a kiságyban és már majdnem alszik de még mindig áll. Vasárnap voltunk megint babaúszáson, ahol a végére kicsit elfáradtunk, de ahhoz képest elég jól bírtuk a gyakorlatokat. Ha minden igaz januártól már akár egy héten kétszer is járhatunk az usziba ugyan ennyiért, majd látjuk, ez elég jó hírnek bizonyult. Azt vettem észre, hogy mióta kihagyunk egy-egy alkalmat Zsombor a következő alkalommal eléggé idegenkedik az úszástól, hátha majd így változik a hozáállása. Véleményem szerint Zsombor mozgásfejlődésében nagyon sokat segített az úszás. Viszont valamikor muszály vidékre is hazamennünk, ezért van az az egy-két alkalom, amikor is kimarad az uszi.

 

Előző | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | Következő